Plavecz Tamás - Bíró Norbert
Új Judo Kisenciklopédia
Cegléd, 2012
Részlet:
Írta: Bíró Norbert
Judo a paralimpiákon
Számos nagyszerű kezdeményezés az emberiség hosszú története során egy lelkes és akadályokat nem ismerő személy állhatatosságán múlt és nincs ez másként a Paralimpiák történetében sem. Egy Angliában praktizáló idegsebész Ludwig Guttman a sportot a gerincsérültek rehabilitációjának eszközéül alkalmazta. Munkája eredményeként 1952-ben rendeztek először nemzetközi játékokat Stoke Mandvilleben. Négy esztendővel később már az Olimpiai Játékokkal megegyező városban került megrendezésre ez a sportesemény. A Paralimpiai Játékok elnevezést 1984-ben hagyta jóvá a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 1988-tól már minden Paralimpia az Olimpiával megegyező helyszínen kerül megrendezésre a játékok befejezése után. Londonban már 160 ország képviseletében 4200 induló harcol az érmekért és helyezésekért. Látássérült sportolók 1976-ban vehettek részt első alkalommal, a fogyatékkal élők legnagyobb sporteseményén. A judo 1988-ban került be a paralimpiai versenyszámok közé. Egészen a Sydney-i Játékokig csak férfiak számára rendeztek küzdelmeket, míg 2004-től már a hölgyek is tatamira léphetnek. Ma már az épek kvalifikációs rendszeréhez nagyon hasonló módon lehet indulási jogot szerezni a paralimpiai judo versenyekre is. A kezdeti néhány országból ma már világméretű népszerűségnek örvendő sportággá vált a judo a látássérült sportolók táborában is. Az épek versenyrendszeréhez nagyon hasonló felépítésben rendeznek Világ- és kontinentális bajnokságokat. A legeredményesebb országokban a látássérült judokák az épekkel együtt, teljesen integráltan készülnek a sporteseményeikre. A nemzetközileg eredményes sportolók edzettségének színvonala megközelíti az ép élsportolókét. Szinte bármilyen fogyatékossággal élő személy gyakorolhatja a judo mozgásanyagát, azonban a Paralimpiákon kizárólag vak és gyengénlátó versenyzők mérhetik össze erejüket.
Szemészeti klasszifikáció
A versenyeket szigorú szemészeti vizsgálat előzi meg, hogy kiszűrjék azokat a sportolókat, akiknek látása túlságosan jó ilyen jellegű versenyen való induláshoz. A vizsgálatot az orvos a lehető legjobb korrekcióval (szemüveg, kontaktlencse) végzi és a maradéklátás alapján három kategóriába sorolja az indulókat:
B1 – teljesen vak
B2 – aliglátó
B3 - gyengénlátó
A bonyolult orvosi terminusok helyett inkább egy szemléletes ábrával igyekszem érzékeltetni ezeknek a kategóriáknak a jelentését.
B3 B2 B1
A szabályrendszer speciális vonásai
Léteznek olyan paralimpiai sportágak, melyben a három látási kategóriába tartozók külön harcolnak az érmekért, helyezésekért, azonban a judóban együtt küzdenek és a szabályokat is ennek megfelelően módosították.
A versenyszabályok alapvetően a Nemzetközi Judo Szövetség érvényben lévő rendelkezéseit követik, de néhány változtatás segíti a látásukban korlátozott sportolókat a minél zökkenőmentesebb sporttevékenységben. A küzdelmek mindig kétkezes természetes fogásból (egyik kar kabátujj, másik kar hajtóka) kezdődnek és minden esetben, ha a küzdelem megszakad, újra ebből a pozícióból indul.
A bíró minden esetben négy-öt másodperc elteltével megállítja a küzdelmet, ha a versenyzők csak egy kézzel fogják egymást, hiszen így egy vak sportoló számára az információszerzés esélye kb. 50 %-kal csökken.
A küzdőfelületet a hagyományos veszélyzónával alakítják ki, így segítve elő, hogy az alig- vagy gyengénlátók a nagy színkontrasztból eredő különbségeket érzékelni tudják. A vezetőbíró vezényszóval jelzi, ha a sportolók a veszélyzónában tartózkodnak, és ezáltal van lehetőségük a mozgásirány megváltoztatásával elkerülni a küzdőfelület elhagyását.
A teljesen vak sportoló nem inthető, ha kilép az érvényes szőnyegfelületről. A másik két kategóriába sorolt versenyző abban az esetben büntethető, ha többször és érezhetően menekülési céllal lép ki a szőnyegről. A bírók munkáját segíti a teljesen vak sportolók judogiján található piros kör jelzés. Eredményes akciók esetén a mérkőzést vezető bírónak szóban jeleznie kell, hogy melyik sportoló kapta a pontot. Indulhatnak olyan sportolók is a versenyeken, akik látássérültségük mellett még hallási nehézségekkel is küzdenek. A vezetőbíró ilyenkor az adott versenyző tenyerébe rajzolt jelekkel tudja elmagyarázni a mérkőzésen történteket. A halmozottan sérült sportoló, judogiján egy kék kör jelzést lehet látni.
Látássérültek judo sportjának hazai története
Magyarországon először a kilencvenes években Koczka Béla irányításával kezdődött vak fiatalok judo oktatása. Sajnos a kezdeményezés hamar véget ért. 1999-ben a Magyar Judo Szövetség delegálta Bíró Norbertet a Rómában megrendezett edzői konferenciára, ahol a vakok sportja is a tematika részét képezte. Ezen a fórumon sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani az IBSA (Nemzetközi Vaksport Szövetség) judo albizottságának vezetőivel, ennek eredményeként nevezhette be az MJSZ a határidő lejárta után két sportolóját a kvalifikációs kontinensbajnokságra. A Paralimpiai kvótákért zajló versenyen a magyar judokák meglepték a világot és Vincze Gábor ezüst- illetve Bíró Norbert aranyérme azt jelentette, hogy mindketten kivívták a következő Paralimpián való indulás jogát. A dicséretes nemzetközi eredményekkel egy időben a hazai utánpótlás nevelés is újra elindult. Bíró Norbert a Vakok Iskolájában, Budapesten kezdett oktatni vak fiatalokat a sportág alapjaira. A következő esztendő meghozta hazánk első paralimpiai érmét: Vincze Gábor bronzérmet szerzett, míg Bíró Norbert az ötödik helyig jutott Sydney-ben. Az elkövetkező években több oldalról igyekeztek a bázist szélesíteni a sportban munkálkodók. Keserű József szövetségi kapitány elsősorban az egykori eredményes judokák közül igyekezett felkutatni azokat, akiknek szemészeti státusza nem tette többé lehetővé az épek versenyein való részvételt. Bíró Norbert folytatta tanító munkáját a 8-14 éves korosztályban, míg Vincze Gábor a középiskolás és fiatal felnőtt látássérültek képzésébe kapcsolódott be. Már 2003-ban kezdett megmutatkozni a sportágfejlesztési program hatása, hiszen Szabó Nikolett személyében újabb egykori judós kezdte el az edzéseket. A hatékony munka eredményeként a judo a magyar paralimpiai mozgalom egyik zászlóshajójává vált, mind létszámában, mind eredményeiben. Az eddigi legeredményesebb esztendőnek 2004 bizonyult, amikor sportolóink három paralimpiai bronzéremmel gyarapították az éremgyűjteményüket Szabó Nikolett, Vincze Gábor és Bíró Norbert révén. A sikeres paralimpiai szereplést követően ismét gyarapodott az élversenyzők csoportja, Papp Gábor már az Európa-bajnokságon is megmutatta oroszlánkörmeit, hiszen élete első világversenyén bronzérmet akasztottak a nyakába. Ez idő alatt a Vakok Iskolájában tantervi keretek között minden tanuló évenként 10 óra judo foglalkozáson vehetett részt, ahol az eséstanulás mellett önvédelmi ismereteket is elsajátíthattak. Bíró Norbert fáradhatatlan munkájának eredményeként 2002-től évente két fordulóban mérkőzhettek meg a bajnoki címekért a látássérült utánpótlás versenyzői. Az elvégzett munka nem maradt nyomtalan, ugyanis 2007-ben az ifjúsági világbajnokságra is eljutottak az ifjú vak judokák, ahol rögtön egy arany- és egy ezüstéremmel tették le névjegyüket. A 2008-as év az eddigieknél kissé szerényebb eredményeket hozott. Ismételten három sportolónk képviselte hazánkat Pekingben, azonban ezúttal a várt érem elmaradt, de a két megszerzett ötödik helyezés is dicséretre méltó. 2009-ben nagy megtiszteltetés érte a látássérültek honi judo sportját, mert az IBSA Debrecen városának adta az EB rendezés jogát. A civis város kiváló házigazdának bizonyult és Szabó Nikolettnek köszönhetően a magyar himnusz is felcsendült az eredményhirdetésnél. Burányi Flóra és Végh Tibor a felnőtt csapat újoncaiként álltak helyt a hazai rendezésű kontinensviadalon. A londoni kvótákért még jelenleg is folyik a harc, de biztosan lesz kiért szorítani a brit fővárosban is.
Magyar látássérült judokák nemzetközi eredményei kronológiai sorrendben
1999 Kvalifikációs Európa-bajnokság Deols
60 kg Bíró Norbert I.
81 kg Vincze Gábor II.
2000 XI. Paralimpiai Játékok Sydney
60 kg Bíró Norbert V.
81 kg Vincze Gábor III.
2001 Európa-bajnokság Ufa
60 kg Bíró Norbert II.
81 kg Vincze Gábor III.
2001 Látássérültek világkupája Rio de Janeiro
60 kg Bíró Norbert III.
81 kg Vincze Gábor III.
2003 IBSA világjátékok – Judo világbajnokság Quebec
70 kg Szabó Nikolett I.
60 kg Bíró Norbert V.
81 kg Vincze Gábor III.
2004 XII. Paralimpiai Játékok Athén
70 kg Szabó Nikolett III.
60 kg Bíró Norbert III.
81 kg Vincze Gábor III.
2005 Európa-bajnokság Rotterdam
+ 70 kg Szabó Nikolett I.
60 kg Bíró Norbert II.
81 kg Vincze Gábor II.
+ 100 kg Papp Gábor III.
2006 Világbajnokság Bromatt
70 kg Szabó Nikolett I.
81 kg Vincze Gábor III.
2007 IBSA világjátékok – Judo világbajnokság Sao Paulo
70 kg Szabó Nikolett
81 kg Vincze Gábor V.
+ 100 Papp Gábor
2007 Európa-bajnokság Baku
70 kg Szabó Nikolett
81 kg Vincze Gábor II.
+ 100 kg Papp Gábor V.
2008 XIII. Paralimpiai Játokok Peking
70 kg Szabó Nikolett V.
100 kg Papp Gábor V.
2009 Európa-bajnokság Debrecen
48 kg Burányi Flóra V.
70 kg Szabó Nikolett I.
+ 100 kg Végh Tibor III.
Papp Gábor V.
2010 Világbajnokság Antalya
+100 kg Papp Gábor V.
2011 IBSA világjátokok – Judo világbajnokság Antalya
70 kg Szabó Nikolett V.
2011 Európa-bajnokság Crawley
70 kg Szabó Nikolett III.
81 kg Vincze Gábor V.
+ 100 kg Papp Gábor V.
|
|
||||
Hírek
- Ungvári Attila U23-as Európa Bajnok!
Két RESTART-CVSE versenyző is képviselte a magyar színeket a hétvégén Sarajevoban megrendezett U23-as Európai Bajnokságon.
Szavazás