MENÜ

IJF Versenyszabályok

 

SZERKESZTETTE:           DR. ELEKI ZOLTÁN

FORDÍTOTTA:            DR. ELEKI ZOLTÁN

GOSZTONYI BALÁZS

LEKTORÁLTA:           VÁGI MIKLÓS

SÁGI JÓZSEF

ZRÍNYI NYOMDA

BUDAPEST, 2005.

 

 

 

 

 

Tartalom

Oldal

1. Cikkely

A küzdelem helyszíne

4

2. Cikkely

Technikai berendezések

6

3. Cikkely

Judo öltözet (Judogi).

8

4. Cikkely

Higiénia.

10

5. Cikkely

Bírók és versenyszemélyzet.

12

6. Cikkely

A vezetőbíró helye és feladatai

14

7. Cikkely

Az oldalbírók helye és feladatai

16

8. Cikkely

Bírói jelzések

18

9. Cikkely

Helyzetmegítélés (érvényes küzdőfelület)

26

10. Cikkely

A küzdelem időtartama

28

11. Cikkely

Holtidő (Sono-mama/Mate).

28

12. Cikkely

Időjelzés (hangjelzés)

28

13. Cikkely

Leszorítás idő

28

14. Cikkely

Időjelzéssel egybeeső technikák

28

15. Cikkely

A mérkőzés kezdete

30

16. Cikkely

Lemenetel Newaza-ba (földharc)

32

17. Cikkely

A mate alkalmazása

34

18. Cikkely

Sono-mama

36

19. Cikkely

A küzdelem vége

36

20. Cikkely

Ippon

38

21. Cikkely

Waza-ari-awasete-Ippon

38

22. Cikkely

Sogo-gachi (összetett győzelem)

40

23. Cikkely

Waza-ari.

40

24. Cikkely

Yuko.

42

25. Cikkely

Koka. (Megszűnt)

42

26. Cikkely

Leszorítás

44

27. Cikkely

Tiltott akciók és büntetések

46

28. Cikkely

Távolmaradás és feladás

50

29. Cikkely

Sérülés, rosszullét, baleset

51

30. Cikkely

Versenyszabály által nem rögzített helyzetek

53

 

Japán szakkifejezések

54

 

Fontos tudnivalók

60

 

Felhasznált irodalom

64

 

 

 

 

 

 

 

 

Ü IJF VERSENYSZABÁLYZAT (2003) Û

 

ELFOGADÁSRA KERÜLT: 2003. SZEPTEMBER 8.

IJF KONGRESSZUS, JAPÁN OSAKA

 

 

1 .cikkely - A küzdelem helyszíne

A küzdelem színhelyének legalább 14 x 14, legfeljebb 16 x 16 méteresnek kell lennie, és tatamival vagy ahhoz hasonló elfogadható, általában zöld színű anyaggal kell borítani.

 

A küzdelem színhelyét két zónára kell osztani, és különböző színű szőnyeggel kell kirakni. A két felület színe szabadon választható.

 

A belső terület a küzdőtér, mérete legalább 8 x 8, legfeljebb 10 x 10 méter. A veszélyzónán kívüli terület a biztonsági zóna, melynek 3 méter szélesnek kell lennie.

 

Egy-egy kb. 10 cm széles és 50 cm hosszú kék és fehér öntapadó csíkot kell felragasztani a küzdőtér közepére egymástól mintegy 4 méterre, melyek a versenyzők helyét hivatottak megjelölni a mérkőzés kezdetén, illetve befejezéskor. A kék megjelölés a vezetőbíró jobb oldalán, a fehér a bal oldalán legyen.

 

A küzdelem helyszínét rugalmas padlón vagy dobogón kell kialakítani. (ld. Függelék)

 

Amennyiben kettő vagy több küzdőtér van együttesen kialakítva, a közös biztonsági zónának 3-4 méter szélességűnek kell lennie.

 

A küzdőtér körül legalább 50 cm-es szabad területet kell hagyni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 1. cikkely - A küzdelem helyszíne

 

Az olimpiai játékokon, a világbajnokságokon, kontinens és IJF eseményeken a küzdőtérnek általában 8m × 8m méretűnek kell lennie.

 

Tatami

 

Többnyire a 2 x 1 méter a leggyakoribb méret, mely tatami préselt fűből vagy gyakrabban préselt habból készül.

 

A tataminak a talp alatt szilárdnak, ugyanakkor kellően rugalmasnak kell lennie, hogy tompítsa az esést (ukemi). A tatami borítása nem lehet csúszós, ugyanakkor túl érdes sem.

 

A tatami elemeket úgy kell elhelyezni, hogy közöttük ne legyenek rések, a szomszédos elemek illeszkedjenek egymáshoz, és oly módon legyenek rögzítve, hogy ne mozduljanak el.

 

 

Dobogó

 

A tatamit ajánlott dobogón elhelyezni, amit puha fából kell készíteni, 18 méteres oldalhosszúsággal, egyenlő magasságban, amely 1m-nél nem lehet több (általában 50 cm vagy kevesebb).

 

(Ha dobogót alkalmaznak, akkor a biztonsági zóna 4m szélességben ajánlott a küzdőtér körül.).

 

 

KÜZDŐTÉR

 

scoreboard – eredményjelző

scorers - táblakezelő

timers – időmérő

judge - oldalbíró

referee – vezetőbíró

blue conpetitor – kék versenyző

white competitor – fehér versenyző

contest area – küzdőtér

safety area – biztonsági zóna

 

 

 

2 .cikkely - Technikai berendezések

a) Zászlók (Vezetőbíró)

Egy kék és egy fehér zászlót használ a vezetőbíró az „Arany Pontért” folyó küzdelemben döntetlen esetén, amit a szőnyeg közelében, általában a titkári asztalon kell elhelyezni.

 

b/ Székek és oldalbírói zászlók

Két könnyű széket kell elhelyezni a biztonsági zónán a küzdőtér egymással szemközti sarkaiban oly módon, hogy az ne zavarja a rálátást az eredményjelző táblára sem a bírók, sem a táblakezelők részéről. Egy kék és egy fehér zászlót kell elhelyezni a székeken az erre a célra rendszeresített zászlótokban (hátrafelé néz).

 

c/ Eredményjelző tábla

Minden szőnyeghez két eredményjelző táblát kell elhelyezni a küzdőtéren kívül, mely vízszintesen jelzi a pontokat, nem magasabb, mint 90 cm, és nem szélesebb, mint 2 méter, olyan helyen, ahol könnyen látható a bírók, a versenybíróság és a nézők számára.

 

Büntetés esetén a vétkes versenyző oldalán a büntetést, ellenfelénél az ennek megfelelő pontértéket kell feltüntetni. (Lásd a példát a függelékben!)

 

Amennyiben elektromos eredményjelző berendezést használnak, kézi tábláknak is kell rendelkezésre állni tartalékként, illetve párhuzamos működtetés céljából.

 

d/ Időmérő órák

Az alábbi időmérő órák szükségesek:

 

Küzdelem idő

Egy (1)

Leszorítás idő

Kettő (2)

Tartalék

Egy (1)

 

Amennyiben elektromos időmérőt használnak, egy óra használatos ellenőrző időmérésre. (lásd függelék)

 

e/ Zászlók (Időméréshez)

Az időmérők az alábbi zászlókat használják:

 

Sárga

Holtidő (Mate, Sono-mama)

Green

Leszorítás

 

Nem szükséges használni a sárga és zöld zászlókat, ha elektromos időmérés történik, de tartalékként az előbbi zászlóknak rendelkezésre kell állniuk.

 

f/ Időjelzés

Gong vagy hasonló hangadó berendezés jelzi a bírók részére a küzdelemre vonatkozó időtartam leteltét.

 

g/ Kék és fehér Judogi

A versenyzőnek kék illetve fehér Judogi-t, vagy övszalagot (legalább 5 cm szélesnek és olyan hosszúnak kell lennie, hogy egyszer körülérje a versenyző derekát, és az övszalag megkötése után az öv mindkét vége 20-30 cm-re lógjon a kötés alatt) kell viselnie küzdelem közben Az övszalagot a versenyzőnek a saját övük fölé kell kötni.

Az egyik versenyzőnek kék, a másiknak fehér judo ruhát kell viselni. (Az elsőnek szólított versenyzőnek a kék, a másodiknak a fehér judogi-t kell viselnie).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 2. Cikkely – Technikai berendezések

 

Az időmérők, táblakezelők és titkárok helye

A titkároknak, az időmérőknek és a táblakezelőknek a vezetőbíróval szemben kell elhelyezkedniük.

 

A nézők elhelyezése

A nézőknek legalább 3 méterre kell elhelyezkedniük a küzdelem színhelyétől.

 

Kézi időmérő órák és eredményjelző tábla

A tartalék kézi óráknak rendelkezésre kell állniuk azok számára, akiknek az időmérés a feladatuk, és a verseny előtt ellenőrizni kell működésüket.

 

Az eredményjelző tábláknak összhangban kell lennie az IJF által támasztott követelményekkel.

A kézi időmérésnek párhuzamosan kell működnie az elektromos berendezéssel, az elektromos tábla esetleges meghibásodása miatt. A kézi eredményjelző táblának tartalékként rendelkezésre kell állnia.

 

 

KÉZI EREDMÉNYJELZŐ TÁBLA

 

 

 

Példa a fentiekhez:

 

Kék waza-ari-t ért el, és két shido büntetést kapott.

Fehér a büntetéseknek köszönhetően yuko-t kapott.

 

 

3 .cikkely - Judo öltözet (judogi)

A versenyzőknek a következő feltételeknek megfelelő Judogi-t kell viselni:

 

a)

Erős pamut vagy hasonló anyagból készült, jó állapotú (szakadás vagy feslés nélküli). Anyaga nem lehet olyan kemény, sikos, vagy vastag, hogy akadályozza az ellenfelet a ruha megfogásában.

 

b)

Kék az első, fehér vagy majdnem fehér színű a második versenyző esetén (Lásd függelék).

 

c) Elfogadható jelzések:

 

1)

A nemzeti olimpiai rövidítés (a kabát hátulján) pl.: HUN.

A betűk mérete 11 cm.

 

2)

A nemzeti címer (a kabát bal mell részén) legfeljebb 100 cm2 méretű lehet.

 

3)

A gyártó márkajelzése (a kabátvég elülső részén alul, a nadrág bal szárának elülső részén alul, illetve az öv egyik végén) legfeljebb 20 cm2 méretű lehet.

Megengedett a gyártó márkajelzése a kabátujjak valamelyikén, a kabátvég alsó része helyett, 25cm × 5cm méretű felületen. Az IJF hivatalos beszállítója feltüntetheti az IJF logóját közvetlenül a sajátja felett (érintkezniük kell).

 

4)

Váll jelölés (a kabát mindkét oldalán a gallértól a vállakon keresztül le a karokra). Legfeljebb 25 cm hosszú és 5 cm széles lehet.

(Kizárólag ugyanaz a reklám, vagy a nemzeti szín lehet mindkét oldalon)

 

5)

Továbbá a kabátujjakon (2) 10cm × 10cm reklámfelület megengedett (lehetőség van más-más reklámok feltüntetésére). Ezek a 100 cm²-es felületek a vállakon viselhető 25 cm × 5cm-es csíkok alatt, közvetlenül kapcsolódva lehetnek elhelyezve.

 

6)

Az Olimpiai vagy VB helyezettek a Judogi-n feltüntethetik eredményüket (1.,2.,3. helyezést) egy 6cm × 10cm-es felületen a kabát bal elülső részén alul.

 

7)

A versenyzők nevüket viselhetik az övükön, a kabát elülső részén alul és a nadrág elülső részén felül, amely legfeljebb 3 cm x 10 cm lehet.

Továbbá a név, vagy rövidítés viselhető (nyomtatott, vagy hímzett formában) a kabát hátán az olimpiai rövidítés felett úgy, hogy ez ne akadályozza az ellenfelet a fogás felvételében (a háton). A betűk magassága max. 7 cm és a név hossza max. 30 cm lehet. Ez a 7cm × 30cm téglalap 3 cm-rel a kabát nyak (gallér) része alatt helyezhető el és ez alatt 4 cm-re található az olimpiai nemzeti rövidítés.

Megjegyzés: Az IJF eseményeken és az Olimpiai játékokon, a név egy 30cm × 40cm-es téglalapon szerepel.

d)

A kabát legyen elég hosszú ahhoz, hogy takarja a combokat, és érjen legalább az öklökig a test két oldalán teljesen kinyújtva leengedett karoknál. A kabát legyen elég bő (széles) ahhoz, hogy körülérje a mellkast – a lengőbordáknál legalább 20 cm-es átfedéssel. A kabátujj érjen legalább a csuklóizület fölött 5 cm-ig, legfeljebb a csuklóizületig. Egy 10-15 cm-es résnek kell lenni a kabátujj és a kar között (beleértve a bandázst is) a kabátujj teljes hosszában.

A hajtóka és a gallér nem lehet vastagabb 1 cm-nél és szélesebb 5 cm-nél.

 

e)

A nadrág legyen minden jelzéstől mentes (kivéve c3 és c7 pontokban foglaltakat), elég hosszú, hogy eltakarja a lábakat, érjen legalább a bokaizület felett 5 cm-ig, legfeljebb a bokaizületig. Egy 10-15 cm-es résnek kell lennie a nadrágszár és a láb között (beleértve a bandázst) a nadrág teljes hosszában.

 

f)

A kabát összefogására egy 4-5 cm széles övet kell viselni, melynek színe egyező kell, hogy legyen a versenyző övfokozatával. Az övet deréknál kell megkötni négyszögletes kötéssel, eléggé szorosan ahhoz, hogy meggátolja a kabát alsó részének kicsúszását. Az övet kétszer kell a derék körül tekerni, és a négyszögletes kötés mindkét oldalán 20-30 cm-es övszakasznak kell lógnia.

 

g) Női versenyzők kabát alatti viselete:

 

1)

Fehér, vagy majdnem fehér, jelzés nélküli egyszerű, rövidujjú trikó (T-shirt), amely erős anyagból készült, és elég hosszú ahhoz, hogy be lehessen tűrni a nadrágba, vagy

 

2)

Fehér, vagy majdnem fehér, rövidujjú body.

 

Függelék: 3. Cikkely - Judo öltözet (judogi)

 

Amennyiben a versenyző Judogi-ja nem felel meg a szabályoknak, a vezetőbíró utasítására a versenyzőnek a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélnie öltözékét a szabályoknak megfelelőre.

 

A versenyző tartalék Judogi-ját az edzője magával hozhatja a küzdőtér melletti edzői székhez.

 

Hogy megbizonyosodjunk a versenyző kabátujjának előírás szerinti hosszúságáról, a vezetőbíró - amikor az ellenőrzést végzi - utasítja a versenyzőt, hogy emelje fel mindkét karját teljesen kinyújtva előre a váll szintjéig.

 

 

b)

A kék Judogi hivatalos alapszíne (pantone numbers n°18-4051 és n°18-4039 számú között, illetve a TP pantone scale n°285 vagy n° 286 számúnak kell lennie.

 

JUDOGI MÉRETEI

 

From 10 to 15 cm.= 10-től 15 cm-ig.

 

 

4 .cikkely – Higiénia

(a)

A Judogi-nak tisztának, nagyjából száraznak és kellemetlen szagoktól mentesnek kell lennie.

 

(b)

A láb- és kézujjak körmeit rövidre kell vágni

 

(c)

A versenyző személyi higiéniájának magas szintűnek kell lennie.

 

(d)

A hosszú hajat össze kell fogni oly módon, hogy az ne legyen kellemetlen vagy zavaró az ellenfélre nézve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 4. Cikkely- Higiénia

Az a versenyző, aki nem felel meg a 3. és 4. cikkelyben foglalt követelményeknek, elveszíti a versenyzéshez való jogát, és az ellenfele nyeri a küzdelmet Fushen-gachi-val, illetve a mérkőzés megkezdése után Kiken gachi-val a többségi elv alapján (3 bíró véleménye) (ld. 28. cikkely).

 

 

 

5 .cikkely - Bírók és versenyszemélyzet

A mérkőzést általában egy vezetőbíró és két oldalbíró irányítja a Bíróbizottság felügyeletével. A vezetőbíró és az oldalbírók munkáját az eredményjelző táblakezelők és az időmérők segítik.

 

A bírók öltözéke az adott rendezvény előírásainak megfelelő kell legyen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 5. Cikkely – Bírók és versenyszemélyzet

 

A verseny szervezői által biztosítandó közreműködő személyzet: Az időmérőknek, listavezető titkároknak és eredményjelző tábla-kezelőknek, valamint a többi technikai közreműködőnek legalább 21 évesnek kell lenni, minimum 3 éves hazai bírói gyakorlattal kell rendelkezni, valamint kellő mélységben kell ismerniük a Versenyszabályzatot.

 

A verseny szervezőinek biztosítani kell azt, hogy a személyzet kellően fel legyen készítve. Legalább 2 személynek kell időméréssel foglalkoznia szőnyegenként, egy a mérkőzésidőt méri, a másik a  leszorítás időt. Kívánatos egy harmadik személy közreműködése is az időmérésnél, aki ellenőrzi két társának tevékenységét, illetve korrigálja az esetleges hibákat.

 

A mérkőzésidőt mérő személy elindítja az órát, amikor "Hajime" vagy "Yoshi" vezényszót hall, és megállítja azt, amikor "Mate" vagy "Sono-mama" vezényszó hangzik el.

 

A leszorítás idejét mérő személy elindítja az órát, ha "Osaekomi"-t hall, megállítja "Sono-mama" vezényszónál, és ismét elindítja "Yoshi" elhangzásakor. Ha "Toketa", vagy „Mate” hangzik el, leállítja az órát, és jelzi a vezetőbírónak, hogy hány másodperc telt el az érvényes leszorításban. Ha leszorítás közben megállapítja, hogy eltelt 25 másodperc, hangjelzéssel jelez. 20 másodperc elteltével kell az érvényes leszorítás végét jelezni, ha a leszorító versenyző már ért el Waza-ari technikát, vagy a leszorított versenyzőnek 3 Shido büntetése van.

 

A leszorítás időt mérő személynek fel kell emelnie a zöld zászlót a küzdelem ideje alatt, ha hallván az „Osaekomi”, vagy „Yoshi” vezényszót, elindítja az órát. Le kell engednie a zászlót, ha „Toketa”, „Mate”, vagy „Sono-mama” vezényszót hallva megállítja az órát, illetve ha a leszorítási idő letelt.

 

A mérkőzésidőt mérő időmérő sárga zászlót emel a magasba, ha megállította az órát a "Mate" vagy "Sono-mama" vezényszavaknál és csak akkor engedi le a zászlót, ha "Hajime" vagy "Yoshi" vezényszó elhangzása után újból elindítja az órát.

 

A mérkőzésidő leteltekor az időmérő hangjelzéssel jelzi a mérkőzés végét a bírók részére (lásd.10,, 11. és 12. cikkelyek).

 

Az eredményjelző táblát kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy a vezetőbírói jelzéseket korrektül vezessék fel a táblákra a mérkőzés állásának jelzésére.

 

Fentieken kívül szükség van egy titkárra is, aki adminisztratív úton követi az eseményeket a verseny folyamán.

 

Elektromos jelzőrendszer használata esetén is a fent ismertetett eljárást kell alkalmazni. Mindig biztosítani kell, hogy a kézi berendezések rendelkezésre álljanak.

 

 

 

6 .cikkely - A vezetôbíró helye és feladatai

A vezetőbírónak általában küzdőtéren belül kell tartózkodnia. A vezetőbíró vezeti a mérkőzést, és felel a bíráskodásért. Neki kell biztosítania, hogy a döntések helyesen legyenek rögzítve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 6. cikkely – A vezetőbíró helye és feladatai.

 

A vezetőbírónak a mérkőzést megelőzően meg kell győződnie, hogy minden rendben van. (küzdelem helyszíne, technikai berendezések, judo ruha, higiénia, technikai személyzet stb..)

 

Ha a vezetőbíró bejelenti egy technika értékelését, úgy kell helyezkednie a versenyzők szem elől tévesztése nélkül, hogy jelzése alatt láthassa az akció megítélésében kedvezőbb pozícióban lévő oldalbíró esetleges ellenvéleményét.

 

Ha mindkét versenyző Newaza helyzetben van, arccal a szőnyeg széle felé, a vezetőbíró követheti az akciót a biztonsági zónáról.

 

A mérkőzés előtt megvan a lehetősége a bírók számára annak, hogy megismerkedjenek az időjelző berendezés hangjával, mely az általuk vezetendő mérkőzés szőnyegénél működik, továbbá az orvos illetve az egészségügyi személyzet helyével.

 

A küzdőtér általános szemrevételezésekor a vezetőbírónak és az oldalbíróknak biztosítaniuk kell, hogy a szőnyeg felület tiszta és jó állapotban legyen, ne legyenek rések a tatami elemek között, az oldalbírók székei megfelelő helyen legyenek, és a versenyzők mindenben feleljenek meg a Versenyszabályzat 3. és 4. cikkelyében foglalt követelményeknek.

 

A bíróknak arról is meg kell győződni, hogy a küzdőtér mellett helyet foglaló nézők, közreműködők vagy fotósok ne zavarják a versenyzőket, illetve ne veszélyeztessék a versenyzők testi épségét.

 

 

 

7 .cikkely - Az oldalbírók helye és feladatai

Az oldalbírók a vezetőbíró munkáját segítik, egymással szemben ülnek a küzdőtér két szemközti sarkánál. Mindkét oldalbíró meghatározott jelzésekkel köteles közölni ellenvéleményét a vezetőbíró ítéletével szemben a technikák értékelésével és a kirótt büntetéssel kapcsolatban.

 

Amennyiben a vezetőbíró magasabbra értékel egy technikát, vagy súlyosabbnak minősít egy tiltott cselekedetet, mint a két oldalbíró, a vezetőbírónak kell ítéletét a magasabb oldalbírói ellenvéleményre módosítani.

 

Amennyiben a vezetőbíró alacsonyabbra értékel egy technikát, vagy enyhébbnek minősít egy tiltott cselekedetet, mint a két oldalbíró, a vezetőbírónak kell ítéletét az alacsonyabb oldalbírói ellenvéleményre módosítani.

 

Ha az egyik oldalbíró ellenvéleménye magasabb , a másiké pedig alacsonyabb értékű mint a vezetőbíróé, úgy a vezetőbíró ítélete marad érvényes.

 

Amennyiben mindkét oldalbíró ellenvéleményt nyilvánít, de a vezetőbíró nem veszi észre a jelzésüket, az oldalbíróknak fel kell állni a helyükről, jelzésük megtartásával, mindaddig, míg a vezetőbíró észre nem veszi és nem korrigálja az ítéletet.

 

Ha néhány másodperc múlva sem veszi észre a vezetőbíró a jelzést, a hozzá közelebb álló oldalbírónak hozzá kell lépnie azonnal, és fel kell hívnia a vezetőbíró figyelmét a többség döntésére.

 

Szőnyeg széli helyzetben az oldalbíró köteles a megfelelő jelzéssel jelezni, hogy az akció kint volt, vagy bent.

 

Esetleg szükségessé válhat tanácskozás, ha a vezetőbíró vagy valamelyik oldalbíró olyan eseménynek volt tanúja, amit a többiek nem láthattak, és az módosíthatja a döntést.

 

Az oldalbírók feladatát képezi az is, hogy folyamatosan ellenőrizzék az eredményjelző tábla kezelőinek munkáját, helyesen vannak-e rögzítve a vezetőbíró ítéletei.

 

Amennyiben egy versenyzőnek rövid időre el kell hagynia a küzdőteret a vezetőbíró által indokoltnak ítélt esetben, az egyik oldalbírónak el kell kísérnie a versenyzőt, nehogy a távollét alatt szabálytalanság történjen. A távozási engedély csak alapos indok esetén adható meg (pl. a szabályoknak nem megfelelő Judogi cseréje esetén).

 

Függelék: 7. cikkely – Az oldalbírók hely és feladatai

 

A vezetőbíró és az oldalbírók elhagyhatják a küzdőteret, ha különböző okok miatt szünet áll be a verseny folytatásában.

 

Az oldalbíróknak úgy kell ülniük a széken, hogy lábaik kissé nyitottan a szék előtt legyenek, talpuk a szőnyegen, kezük pedig tenyérrel lefelé a combok belső részén helyezkedjenek el.

 

Ha az oldalbíró észreveszi, hogy az eredményjelző táblán feltüntetett adatok hibásak, jeleznie kell ezt a vezetőbírónak.

 

Az oldalbírónak szükség esetén gyorsan fel kell állni a székről, és azzal együtt elhagyni helyét olyan szituációban, mikor helyzete a versenyzők testi épségét veszélyezteti.

 

Egy akciónál az oldalbíró véleménye nem előzheti meg a vezetőbíró ítéletét.

 

A szőnyeg szélén végrehajtott akcióknál azonnal jeleznie kell az oldalbírónak, hogy az akció bent volt (Jonai), vagy kint (jogai).

 

Amennyiben egy versenyzőnek valamilyen ruhadarabját cserélni kell a küzdőtéren kívül, és a szőnyegbírók között nincs a versenyzővel azonos nemű, akkor a szervezőbizottság által kijelölt közreműködőnek kell elkísérni a versenyzőt.

 

Amennyiben egy szőnyegen áll a verseny, az érintett oldalbírónak el kell távolítania székét a szőnyegről, hogy az a szomszédos szőnyegen küzdőkre ne jelentsen sérülésveszélyt.

 

 

 

8 . cikkely - Bírói jelzések

a) A Vezetőbíró jelzései

 

A felsorolt esetekben a vezetőbírónak az alábbi jelzéseket kell alkalmaznia:

1)

Ippon: az egyik kart kinyújtva magasan a fej fölé kell emelni, tenyérrel előre felé.

2)

Waza-ari: az egyik kart vállmagasságig kell kinyújtva oldalirányba emelni, tenyérrel lefelé.

3)

Waza-ari-awasete-Ippon: Először Waza-ari, azután Ippon jelzés.

4)

Yuko: az egyik kart 45 fokos szögben a test mellett kell tartani, tenyér lefelé néz.

5)

Megszűnt!! Koka: az egyik kart könyökben behajlítva a váll mellett felfelé kell tartani a testhez szorítva.

6)

Osaekomi: kinyújtott karral, tenyérrel lefelé a versenyzők irányába kell mutatni, velük szemben a törzset kissé előre kell hajlítani.

7)

Toketa: előre nyújtott karral kétszer-háromszor lengetni kell a kart jobbra-balra, miközben kissé előre hajlítjuk a törzset.

8)

Hikiwake: az egyik kart magasan a fej fölé kell emelni, és a test előtt le kell engedni (hüvelykujj felfelé) és rövid ideig így tartani.

9)

Mate: az egyik kart a test előtt vállmagasságba kell emelni párhuzamosan a tatamival, ujjakkal felfelé, és rövid ideig így tartani.

10)

Sono-mama: előrehajolva a versenyzők felé, mindkét versenyzőt tenyérrel meg kell érinteni.

11)

Yoshi: mindkét versenyzőt határozottan meg kell érinteni tenyérrel, és a vezényszóval egyidőben nyomást kell kifejteni.

12)

Ítélet visszavonása: egyik kézzel ismételni kell a törlendő ítélet jelzését, a másik karral a fej fölött kétszer-háromszor lengetni kell jobbra-balra.

13)

Hantei: a Hantei-re való felszólítás előkészítéseként a vezetőbírónak mindkét karját 45 fokos szögben előre kell tartania, kezében tartva a megfelelő színű zászlókat. A Hantei bejelentésére pedig fel kell emelnie a zászlót magasan a feje fölé jelezve a saját véleményét.

14)

A győzelem kihirdetése: az egyik kart nyitott tenyérrel előre vállmagasságig kell emelni a győztes felé.

15)

Felszólítás a Judogi megigazítására: a két kart keresztbe kell tenni a test előtt, bal kart keresztezve a jobb felett tenyérrel lefelé, övmagasságban.

16)

Orvos szőnyegre hívása: arccal az orvosi asztal felé fordulva nyitott tenyérrel felfelé fordított karral az orvosi asztaltól a sérült versenyző irányába kell mutatni.

17)

Büntetés kirovása (Shido, Hansoku-make): a vétkes versenyző felé kell mutatni mutatóujjal, a többit ökölbe szorítva

18)

Nem kezdeményező magatartás: mindkét kart mellmagasságba kell emelni a test előtt és néhányszor kőrözni az alkarral, majd a mutatóujjal a vétkes versenyző felé kell mutatni.

19)

"Alibi támadás" (False attack): vállmagasságban ökölbe szorított kézzel mindkét kezünket előre nyújtjuk, majd röviden lefelé húzzuk.

20)

MEGSZŰNT!!!: Büntetés a veszélyességi zónán: az egyik kézzel a veszélyességi zónára mutatunk, miközben a másik kezet a fej fölé emeljük nyitott ujjakkal. Ezt követően a büntetendő versenyzőre mutatunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 8. cikkely – Bírói jelzések

 

Ha nem egyértelmű a döntés, a vezetőbíró (ítéletének bejelentése után) a kék vagy fehér szalagra mutathat (a versenyzők kiindulási helyei) akció vagy büntetés esetén.

 

Ha várhatóan hosszabb ideig szünetel egy küzdelem, a bíró nyitott tenyérrel felfelé a kiindulási pontra mutatva jelezheti a versenyzőnek, hogy az térdelőülésben (seiza) helyet foglalhat.

 

Yuko és Waza-ari jelzéseknél a karmozgás mell előtt keresztezett pozícióból induljon a jelzésnek megfelelő véghelyzetbe .

 

Koka (Megszűnt), Yuko és Waza-ari jelzések alkalmazásánál a vezetőbírónak kis fordulatot kell tenni, hogy a jelzés egyértelműen látható legyen az oldalbírók számára.

A fordulat közben azonban a vezetőbírónak nem szabad szem elől téveszteni a versenyzőket.

 

 

8)

A Hikiwake jelzés csak csapatversenyeken és körmérkőzésnél alkalmazható. (Azokban a korosztályokban, ahol nincs „Arany pont”)

 

13)

Hantei-t akkor kell alkalmazni, ha az „Arany pont” küzdelem is döntetlen eredménnyel zárult.

 

Amennyiben mindkét versenyző büntetést kap, úgy azokat külön-külön kell kiróni (a bal oldali versenyeznek a bal mutatóujjal, a jobb oldali versenyzőnek a jobb mutatóujjal).

 

Amennyiben egy ítéletet korrigálni kell, a hibás jelzés törlése után azonnal be kell mutatni az érvényes ítéletet.

 

Egy technika vagy büntetés visszavonásakor nem kell hangosan bejelenteni a visszavont értéket vagy büntetést.

 

Minden jelzést legalább 3-5 másodpercig meg kell tartani.

 

A győztes kihirdetésekor a vezetőbírónak vissza kell térnie a küzdelem kezdetén elfoglalt helyére, egy lépést kell előre lépnie, majd kihirdetni a győztest és visszalépnie.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 8. cikkely – Bírói jelzések (vezetőbíró)

 

 

 

 

Ippon

 

Waza-ari

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Waza-ari-awasete-Ippon

Yuko

Koka (Megszűnt)

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 8. cikkely – Bírói jelzések (vezetőbíró)

 

 

 

 

Osaekomi

 

Sono-mama ó Yoshi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Toketa

MEGSZŰNT!

5 Másodperc a veszélyzónán

Alibi Támadás

False attack

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 8. cikkely – Bírói jelzések (vezetőbíró)

 

 

 

 

 

Nem kezdeményező magatratás

 

Büntetés

 

 

 

 

 

 

 

Az orvos szőnyegre hívása

 

Felszólítás leülésre, illetve felállásra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 8. cikkely – Bírói jelzések (vezetőbíró)

JUDOGI IGAZÍTÁS

Ítélet módosítása

„Érvénytelen” jelzés

 

 

 

 

 

 

Hajime ó Sore-made

 

Mate

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kachi (Győztes kihirdetése)

 

Hikiwake

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hantei

 

 

Kachi (“Golden Score” küzdelem után).

 

8 . cikkely - A vezetôbíró és az oldalbírók jelzései

 

b) Az oldalbírók jelzései:

 

 

1)

Jonai: (Módosult! Lásd kiegészítés) Ha úgy véli, hogy a versenyző egy akciót követően a küzdőtéren belül maradt, az oldalbírónak egyik karját magasan a levegőbe kell emelni, majd leengedni vállmagasságig, hüvelykujja felfelé mutat, kinyújtott karja párhuzamos a küzdőtér szélével, és egy rövid ideig így tartani.

 

 

2)

Jogai: Ha úgy véli, hogy az egyik versenyző a küzdőtéren kívülre került, az oldalbírónak karját vállmagasságba kell emelni, hüvelykujja felfelé mutat és a küzdőtér széle fölött vízszintesen, néhányszor jobbra-balra lengetni.

 

 

3)

Annak jelzésére, hogy nem ért egyet a 8. cikkely "a" pontja szerint bejelentett vezetőbírói ítélettel (akció vagy büntetés), az oldalbírónak karját magasan feje fölé kell emelni, és 2-3-szor jobbra-balra lengetni.

 

 

4)

A vezetőbíró döntésétől eltérő véleményét a 8. cikkely a. pontjában meghatározott karjelekkel kell jeleznie.

 

 

5)

Hantei helyzetben az oldalbíróknak a megfelelő kézben kell tartaniuk a megfelelő zászlót. Miután a vezetőbíró "Hantei"-t jelentett be, az oldalbíróknak azonnal véleményt kell nyilvánítaniuk oly módon, hogy a kék vagy fehér zászlót magasan a fejük fölé emelik, ily módon hozván a vezetőbíró tudomására, hogy melyik versenyzőt jelölik győztesnek.

 

 

6)

Abban az esetben, ha az oldalbíró azt akarja, hogy a vezetőbíró „Mate” vezényszót jelentsen be földharcban (pl. nincs előrehaladás), úgy mutathatja, hogy mindkét kezét vállmagasságig emeli tenyerekkel felfelé.

 

Függelék: 8. cikkely – Bírói jelzések (oldalbíró)

 

 

 

 

 

Normál pozíció

Belül ó Jonai

Kívül ó Jogai

 

 

 

 

 

Felállni

„Érvénytelen” jelzés

Az oldalbíró ítélete

 

 

 

 

 

Hantei szituáció (a “Golden Score” mérkőzés után)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9 .cikkely - Helyzetmegítélés (érvényes küzdôfelület)

A küzdelmet a küzdőtéren kell megvívni.

Álló helyzetben a dobástechnika érvényesnek tekintendő, ha megkezdésekor mindkét versenyző az érvényes küzdőfelületen tartózkodik.

 

Semmilyen állásban alkalmazott technika nem tekinthető érvényesnek, ha megkezdése előtt egyik vagy mindkét versenyző küzdőtéren kívül kerül. Az a versenyző tekintendő a küzdőtéren kívüli pozícióban lévőnek, aki akárcsak egyik lábával, térdével vagy kezével elhagyja az érvényes küzdőfelületet álló helyzetben.

 

Földharc helyzetben a küzdelem mindaddig folytatható, amíg bármely versenyző valamelyik testrésze érinti az érvényes szőnyegfelületet.

 

Függelék: 9. Cikkely- Helyzetmegítélés (érvényes küzdőfelület)

 

Szőnyeg széli Osaekomi helyzetben - amennyiben csak az egyik versenyző egyetlen testrésze érinti az érvényes szőnyegfelületet, és mozgás közben a kontaktus megszakad az érintkező testrész és az érvényes szőnyegfelület között - a vezetőbírónak "Mate"-t kell mondania.

 

 

A mérkőzés kezdete után a versenyzők csak a vezetőbíró engedélyével hagyhatják el a küzdelem színhelyét. Erre engedélyt csak olyan indokolt esetben adhat, mint például a Judogi cseréje, amennyiben az nem felel meg a 3. Cikkely követelményeinek - elszakadt vagy elszennyeződött.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10 .cikkely - A küzdelem időtartama

A világbajnokságokon és olimpiai játékokon a küzdelem időtartama:

 

Felnőtt Férfi és Női:

5 perc tiszta mérkőzésidő

Junior Férfi és Női:

4 perc tiszta mérkőzésidő

 

Minden versenyzőnek joga van ahhoz, hogy egy mérkőzés előtt 10 percet pihenjen.

 

 

 

 

11 .cikkely - Holtidő

 

A "Mate" és a "Hajime" illetve a "Sono-mama" és a "Yoshi" között eltelt idő nem számít bele a küzdelem idejébe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12 .cikkely – Időjelzés (hangjelzés)

 

Az előírt mérkőzésidő végét gong, vagy egyéb hasonló hangjelzés jelzi a vezetőbíró számára.

 

 

 

 

 

 

 

13 .cikkely - Leszorítás idő

Ippon:

25 másodpercig tartó leszorítás

Waza-ari:

20-24 másodpercig tartó leszorítás

Yuko:

15-19 másodpercig tartó leszorítás

Koka (Megszűnt!)

10-14 másodpercig tartó leszorítás

 

Egy 15 másodpercnél rövidebb leszorítást Kinsa-nak (egypontos akció) kell tekinteni.

 

 

 

 

 

 

14 .cikkely - Időjelzéssel egybeeső technikák

 

 

Az időjelzéssel egyidőben elkezdett technikákat érvényesnek kell tekinteni.

 

Amennyiben az Osaekomi bejelentése egyidőben történik az időjelzéssel, a leszorítás érvényes, és egészen Ippon-ig tart, vagy amíg „Toketa"-t vagy „Mate”-t  nem jelent  be a vezetőbíró.

 

 

 

 

 

Függelék: 10. Cikkely – A küzdelem időtartama

A küzdelmi időt és a lebonyolítási formát versenykiírásban kell meghatározni.

 

A vezetőbírónak a verseny kezdete előtt informálódnia kell a szőnyegén sorra kerülő mérkőzések küzdelmi idejéről, mielőtt a küzdőfelületre lép

Függelék: 12. Cikkely – Időjelzés (hangjelzés)

 

Amennyiben egyszerre több szőnyegen zajlik a verseny, szőnyegenként differenciált hangjelzést kell alkalmazni.

 

Az időjelzésnek elég hangosnak kell lenni ahhoz, hogy a nézőtéri zaj ne nyomja el.

Függelék: 13. Cikkely – Leszorítás idő

 

Amennyiben az Osaekomi bejelentése egyidőben történik a mérkőzés végét jelző gonggal, vagy a hátralévő mérkőzésidő kevesebb, mint a teljes leszorítás idő, a küzdelmet folytatni kell mindaddig, amíg az érvényes leszorítás Ippon (vagy azzal egyenértékű) nem lesz, vagy a vezetőbíró "Mate"-t vagy "Toketa"-t nem jelent be.

 

Függelék: 14. Cikkely - Időjelzéssel egybeeső technikák

 

A gong (vagy egyéb időjelző eszköz, ami a mérkőzés végét jelzi) hangja után alkalmazott bármely technika érvénytelen attól függetlenül, hogy a vezetőbíró mondott-e "Sore-made"-t.

 

Noha a gonggal egyidőben alkalmazott technika érvényes, amennyiben a vezetőbíró úgy dönt, hogy az alkalmazott technika eredményessége nem tűnt ki azonnal, "Sore-made"-t jelent be

 

 

 

15 .cikkely - A mérkőzés kezdete

 

A küzdelemcsoport 3 bírója a szőnyegre érkezve a küzdőtér szélén (középen), együtt meghajlással üdvözli a Joseki-t mielőtt elfoglalná helyét.

 

Amikor a 3 bíró befejezi tevékenységét, ugyancsak együttes meghajlással üdvözlik a Joseki-t, mielőtt elhagyják a szőnyeget.

 

A versenyzőknek minden mérkőzés előtt és után meg kell hajolniuk a küzdelem színhelyének szélén. Ezután a versenyzők a saját oldalukon, a biztonsági zónán haladnak a küzdőtér közepéig (az elsőnek szólított versenyző a bíró jobb, a másodiknak szólított a bal oldalán) és szembefordulnak egymással. A bíró jelzésére belépnek a kezdő pozícióba és egyszerre meghajolnak egymás felé, majd bal lábbal előrelépnek. A mérkőzés végén, miután a három bíró kihirdette a győztest, jobb lábbal hátralépnek és meghajolnak egymás felé.

 

A versenyzők meghajlással üdvözölhetik egymást, amikor megérkeznek, a küzdőtérre, vagy elhagyják azt, de ez nem kötelező.

(Lásd üdvözlési ceremónia)

 

A küzdelem minden esetben állásharcban kezdődik (lásd. Függelék: „Hajime előtt mindennek rendben kell lenni".)

 

Csak a Bíró Bizottság tagja szakíthatja meg a küzdelmet.(Lásd: 17. Cikkely)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 15. Cikkely – A mérkőzés kezdete

Mielőtt a versenyzők a küzdőtérre érkeznek, a vezetőbírónak és az oldalbíróknak már kezdésre készen kell lenniük. A vezetőbíró középen helyezkedik el, két méterre a versenyzők kezdőhelyei közötti egyenestől, szemben az eredményjelző berendezést kezelő asztallal.

 

Nagyon fontos, hogy az üdvözlés megfelelően történjen!

Amikor a versenyzők elfoglalják egymással szemben a kezdő pozíciót, szabályosan kell meghajolniuk a vezetőbíró szigorú ellenőrzése mellett, megismételve ezt a mérkőzés végén. Ha a versenyzők nem hajolnak meg, a vezetőbírónak fel kell szólítania őket a helyes végrehajtásra.

Minden meghajlásnál kb. 30 fokos szögben kell előrehajolni.

 

A küzdelem elindítása előtt a versenybírónak meg kell győződnie arról, hogy "minden rendben van", küzdőtér, berendezések, öltözékek, higiénia, versenyszemélyzet stb.

 

 

 

 

 

 

16 .cikkely - Lemenetel Newaza-ba (földharc)

 

A versenyzők állásharcból csak az alábbi esetekben kezdhetnek Newaza-t (földharc). Amennyiben az alkalmazott technika nem folyamatos, a vezetőbírónak jogában áll további állásharcra utasítani a versenyzőket:

 

(a)

Ha az egyik versenyző dobástechnika alkalmazásával elér némi eredményt és folyamatos mozgással Newaza-ba kerülnek, folytathatja a támadást földön.

 

(b)

Ha egy eredménytelen dobástechnika következtében a támadó versenyző a szőnyegre esik, ellenfele követheti oda, és földharcot kezdeményezhet kihasználva az ellenfele sikertelen dobástechnikája következtében kialakult egyensúlyvesztési helyzetet, és a támadó versenyzőt a szőnyegre viheti.

 

(c)

Ha az egyik versenyző számottevő eredményt ért el Shime-waza (fojtás), vagy Kansetsu-waza (karfeszítés) állásharc közbeni alkalmazásával, a technika folytatható Newaza-ban (földharc), amennyiben a szőnyegrevitel folyamatos.

 

(d)

Ha az egyik versenyző ellenfelét egy rendkívül ügyesen végrehajtott technikával viszi le a szőnyegre, amely ugyan nem minősül dobástechnikának.

 

(e)

Minden egyéb esetben, ha valamelyik versenyző a szőnyegre esik, vagy ezen cikkelyben nem rögzített körülmények között részben vagy teljesen egyensúlyvesztési helyzetbe kerül, ellenfele Newaza-ban folytathatja a küzdelmet, kihasználva az így szerzett előnyt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 16. Cikkely - Lemenetel Newaza-ba (földharc)

Amennyiben egy versenyző ellenfelét a 16. Cikkelyben foglaltakkal ellentétesen Newaza-ba lerántja, és a lerántott versenyző nem kerül kedvezőbb pozícióba, a vezetőbírónak azonnal "Mate”-t kell mondania és Shido-val kell büntetnie a 27. cikkely 5. alpontjában foglaltakat megsértő versenyzőt.

 

Amennyiben egy versenyző ellenfelét a 16. cikkelyben foglaltakkal ellentétesen Newaza-ba lerántja, és a lerántott versenyző kedvezőbb pozícióba kerül, a küzdelem tovább folytatódhat, de a bírónak Shido-val kell büntetnie a 27. cikkely 5. pontjában foglaltakat megsértő versenyzőt.

 

 

 

17 .cikkely – A mate alkalmazása

A vezetőbíró Mate-t (állj) jelent be a következő esetekben abból a célból, hogy a küzdelmet megállítsa, majd Hajime (rajta) vezényszóval ad utasítást a folytatásra:

 

(a)

Ha az egyik vagy mindkét versenyző elhagyja a küzdőteret, (lásd. Kivételek: 9. Cikkely).

 

(b)

Ha az egyik vagy mindkét versenyző tiltott cselekedetet követ el.

 

(c)

Ha az egyik vagy mindkét versenyző megsérül, vagy rosszul lesz.

 

(d)

Ha az egyik vagy mindkét versenyzőnek meg kell igazítania öltözékét.

 

(e)

Ha Newaza-ban nincs előrehaladás.

 

(f)

Ha egy versenyző elhagyva a földharc helyzetet, visszanyeri álló, vagy félig álló pozícióját, miközben ellenfele a hátán van.

 

(g)

Ha az egyik versenyző Newaza-ból feláll, vagy felállás közben ellenfelét egyértelműen felemeli a szőnyegről, miközben az a hátán fekve átkulcsolja lábaival az álló versenyző bármely testrészét.

 

(h)

Ha egy versenyző állásban Kansetsu-waza (karfeszítés) vagy Shime-waza (fojtás) technikát alkalmaz, vagy kísérel meg, és annak eredményessége nem tűnik ki azonnal.

 

(i)

Minden egyéb esetben, ha a vezetőbíró annak szükségét látja.

 

(j)

Ha a bírók, vagy a Bíró Bizottság tanácskozni akar.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 17. Cikkely - A mate alkalmazása

 

A vezetőbíró nem veszítheti szem elől a versenyzőket a „Mate" elhangzása után, mert a versenyzők esetleg nem hallották a vezényszót, és folytatják a küzdelmet.

 

Szőnyegszéli helyzetben a vezetőbíró nem mondhat Mate-t mielőtt egyik, vagy mindkét versenyző elhagyta az érvényes küzdőfelületet, hacsak veszélyhelyzet nem áll fenn.

 

A vezetőbíró nem mondhat Mate-t, ha egy versenyző pihenni akar (pl.: leszorítás, fojtás vagy karfeszítés után).

 

A vezetőbírónak Mate-t kell mondania, ha az arccal a szőnyeg felé lévő versenyzőnek, a hátán függő ellenfelével sikerül félig álló pozícióba felemelkednie úgy, hogy kezei nem érintik a szőnyeget, jelezve, hogy ellenfele elvesztette felette gyakorolt kontrollját.

 

Ha a vezetőbíró tévesen mond Mate-t Newaza-ban, és a versenyzők emiatt szétválnak, ha szükséges, a bírók a többség elve alapján dönthetnek úgy, hogy a versenyzőket visszahelyezik a Mate előtti pozíciójukba, és innen folytatódik a küzdelem. Ezzel a kedvezőbb pozícióban levő versenyző számára a tévedés orvosolható.

 

A Mate elhangzása után a versenyzőknek haladéktalanul vissza kell térniük a küzdelem kezdetén elfoglalt helyükre.

 

Ha a vezetőbíró Mate-t mondott, a versenyzőnek (versenyzőknek) vissza kell állniuk a helyükre (pl.: ruhaigazításhoz), vagy leülhetnek, ha hosszabb holtidő várható. Más testhelyzetet csak akkor vehet fel a versenyző, ha orvosi beavatkozás közben az szükséges.

 

A vezetőbírónak Mate-t kell mondania az orvos behívásakor, ha azt valamelyik versenyző, vagy maga az orvos kéri, illetve ha a vezetőbíró azt szükségesnek ítéli meg. (Lásd 29. Cikkely)

 

 

 

18 .cikkely – Sono-mama

Minden olyan esetben, amikor a vezetőbíró úgy látja szükségesnek, hogy intézkedése közben a versenyzők pozíciója ne változzon, Sono-mama bejelentést tesz. Sono-mama közben a versenyzők nem változtathatják meg pozíciójukat, miközben a vezetőbíró intézkedik, vagy büntetést ró ki, utóbbi esetben a büntetésben nem részesülő versenyző nem veszíti el kedvező küzdelmi pozícióját. A küzdelem a Yoshi vezényszó elhangzása után folytatódik. Sono-mama csak földharcban (Newaza) alkalmazható.

 

 

 

 

19 .cikkely - A küzdelem vége

A vezetőbíró Sore-made-t jelent be, és a küzdelemnek véget vet:

 

(a)

Ha az egyik versenyző Ippon-t vagy Waza-ari awasete-ippont ér el  ( 20, ill. 21. cikkely).

 

(b)

Sogo-gachi (összetett győzelem) esetén (22. cikkely).

 

(c)

Kiken-gachi (győzelem visszalépés miatt) esetben (28. cikkely).

 

(d)

Hansoku-make (leléptetés) esetében (27. cikkely).

 

(e)

Ha valamelyik versenyző sérülés miatt nem tudja folytatni a küzdelmet (29. Cikkely).

 

(f)

Ha a mérkőzés ideje letelt.

 

 

A vezetőbíró a következők szerint hirdeti ki a mérkőzés végeredményét:

 

1)

Ha az egyik versenyző Ippon-t vagy annak megfelelő értékű eredményt ért el, a vezetőbíró kihirdeti a győztest.

 

2)

Ha nem volt Ippon vagy azzal egyenértékű eredmény, a győztest az alábbiak szerint kell kihirdetni:

egy Waza-ari magasabb értékű bármennyi Yuko-nál,

egy Yuko magasabb értékű bármennyi Koka-nál. (MEGSZŰNT!!)

 

3)

Amennyiben az eredményjelző táblán semmilyen érték sincs feltüntetve, vagy minden érték egyenlő (Waza-ari, Yuko vagy Koka (Megszűnt!)), a mérkőzést “Golden Score” – Arany pont – mérkőzéssel kell eldönteni.

 

“Golden Score” – Arany pont - mérkőzés

 

VÁLTOZÁS!! A “Golden Score” mérkőzés ideje megegyezik az azt megelőző küzdelem hosszával. (felnőtt korosztályban 5, Juniorban 4 perc) (Felnőtt és junior korosztályban 3, ifjúsági korosztályban 2 perc)

 

Ha a mérkőzés befejeződött, a vezetőbíró Sore-made-t jelent be, ideiglenesen végetvetve a küzdelemnek, majd a versenyzők elfoglalják kiindulási pozíciójukat. Az eredményjelző táblát és az órát vissza kell állítani, majd a vezetőbíró, pihenő időt nem engedélyezve, Hajime bejelentéssel elindítja az „Arany pont” mérkőzést.

 

A mérkőzés az első értékelhető akcióig vagy büntetésig tart, és azonnal véget ér, amint az egyik versenyző előnyt szerez.

 

 

 

 

 

 

 

Ha az “Arany pont” mérkőzés végén sincs különbség az eredményjelző táblán, az eredmény „hantei”-jal dől el. A vezetőbíró „hantei” vezényszavára a három bíró a számukra biztosított kék és fehér zászló valamelyikét a magasba emelik, jelezve melyik versenyzőt tekintik győztesnek. Ebben az esetben a vezetőbíró és az oldalbírók az alapján döntenek, hogy az Arany pontért folyó küzdelemben melyik versenyző ért el több kinsa-t, kísérelt meg több dobást és volt támadóbb szellemű (Az első mérkőzés nem vehető figyelembe). A vezetőbíró a többségi elv alapján hirdeti ki a győztest.

Amennyiben egyik versenyző nem kívánja megvívni az Arany pontért folyó küzdelmet, ellenfelét kell győztesnek kihirdetni kiken-gachival.

 

 

4)

Abban az esetben, ha mindkét versenyző egyszerre ér el „Ippon”-t vagy „Sogo-gachi”-t, akkor „Golden Score” (Arany pont) mérkőzéssel kell a küzdelmet eldönteni.

 

 

5)

Ha mindkét versenyző egyszerre ér el shidokból összeadódó Hansoku-make-t, vagy az egyik versenyző egyidejűleg kap ily módon Hansoku-make-t, és ér el Sogo-gachi-t, akkor szintén „Golden Score” (Arany pont) mérkőzést kell vívniuk.

 

 

6)

Ha mindkét versenyző egyszerre kap direkt (közvetlenül) „Hansoku-make” büntetést, úgy mindkettőjüket ki kell zárni a versenyből.

 

 

7)

Hiki-wake (döntetlen) eredményt akkor kell kihirdetni, ha egyik versenyzőnek sincs előnye ellenfelével szemben az     eredményjelző táblán és a küzdelem alatt nem lehetett megállapítani különbséget a versenyzők között az ezen cikkelyben foglaltaknak megfelelően. (Lásd Függelék)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 18. Cikkely – Sono-mama

Sono-mama bejelentése után a vezetőbírónak figyelemmel kell lennie arra, hogy semmi változás ne történjen a versenyzők helyzetében, vagy fogásában.

 

Amennyiben Newaza közben egy versenyző megsérül, szükség esetén a vezetőbíró mondhat Sono-mama-t, és az ápolás időtartamára a versenyzők elhagyhatják pozíciójukat, de az orvosi közbeavatkozás után a versenyzőknek vissza kell térniük a Sono-mama bejelentésekor elfoglalt pozíciójukba, és csak ezután folytatódhat Yoshi-val a küzdelem.

 

 

 

Függelék: 19. Cikkely – A küzdelem vége

 

A "Sore-made" bejelentése után a vezetőbírónak nem szabad szem elől téveszteni a versenyzőket, mivel azok esetleg nem hallották a bejelentést, és folytatják a küzdelmet.

 

Az eredmény kihirdetését megelőzően, szükség esetén, a vezetőbíró utasítsa a versenyzőket öltözékük megigazítására.

 

Minden egyes „Arany pont” mérkőzést megelőzően, az eredményjelző táblát le kell nullázni és a mérkőzésidőt mérő órát, újra kell indítani.

 

Az „Arany pont” mérkőzésen, ha az egyik versenyző leszorítja ellenfelét, a vezetőbírónak engednie kell, hogy a leszorítás 25 másodpercig (Ippon) tartson, vagy Toket-ig, ill. Mate-ig, vagy amíg az egyik versenyző eredményesen véghez nem visz egy Shime-waza (fojtás), vagy Kansetsu-waza (karfeszítés) technikát. Ebben Egyes esetekben fontos lehet az elért pont.

 

Ha az „Arany pont” mérkőzésen valamely versenyző direkt Hansoku-make büntetést kap, úgy a szabályoknak megfelelően ki kell zárni őt a verseny további küzdelmeiből. (mint normál esetben)

 

7)

Hikiwake” (eldöntetlen) döntés csak csapattalálkozón alkalmazható és csak azokban a korosztályokban (diák és serdülő), ahol még nincs Arany pont.

 

 

Serdülő és diák korosztályban, ha a csapattalálkozó végeredménye döntetlen (győzelmek és segédpontok száma megegyezik), úgy a Hikiwake eredményt elért mérkőzést(eket) újra kell vívni, de ekkor már nem hirdethető ki végeredményként Hikiwake, azaz esetleges újabb döntetlen után a bíróknak hantai-jal kell győztest hirdetni.

 

 

 

Miután a vezetőbíró kihirdette az ítéletet, a versenyzőknek egy lépést kell hátrafelé tenni a felragasztott kék és fehér szalagcsíkok mögé, meg kell hajolniuk egymás felé, és elhagyni a küzdőteret.

 

Ha a vezetőbíró és az oldalbírók elhagyták a küzdőteret, nincs lehetőség a vezetőbíró által kihirdetett végeredmény (döntés) megváltoztatására.

 

Ha a vezetőbíró tévedésből a vesztest hirdetné ki győztesnek, az oldalbíróknak biztosítani kell, hogy hibás döntését megváltoztassa, mielőtt a vezetőbíró és az oldalbírók elhagynák a küzdelem színhelyét.

 

Minden akció és döntés, amelyet a bírók a többség elvének betartásával hoztak, végleges és megfellebbezhetetlen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20 .cikkely - Ippon

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Ippon-ra egy technikát, ha teljesültek az alábbi kritériumok:

 

(a)

Ha egy versenyző ellenfelét uralva (kontroll alatt tartva) nagy(obb)részt a hátára dobja számottevő erővel és sebességgel (gyorsasággal).

(b)

Ha egy versenyző leszorítja ellenfelét, és az képtelen kiszabadulni az Osaekomi bejelentését követő 25 másodpercen belül.

(c)

Ha egy versenyző feladja a mérkőzést kétszer vagy többször kopogva kezével vagy lábával, vagy "Maitta"-t (feladom) mond, ami többnyire egy eredményesen alkalmazott leszorítás, fojtás, vagy karfeszítés következménye.

(d)

Amennyiben egy fojtás vagy egy karfeszítő technika eredményessége kitűnik.

 

Ippon-nal egyenértékű: amennyiben egy versenyző Hansoku-make büntetést kap, ellenfelét győztesnek kell kihirdetni.

 

Ha mindkét versenyző egyszerre ér el Ippon-t (Lásd 19 Cikkely (f) (4))

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21 .cikkely - Waza-ari awasate Ippon

 

Ha egy versenyző egy mérkőzésen egy második Waza-ari-t ér el (ld. 23. cikkely), a vezetőbírónak "Waza-ari-awasate-ippon"-t kell bejelentenie (két Waza-ari Ippon-nal egyenértékű.

 

 

 

 

 

Függelék: 20. Cikkely - Ippon

 

Együtt, egyidőben végrehajtott technikáknál, amikor a versenyzők egyszerre esnek a szőnyegre, és a vezetőbíró valamint az oldalbírók nem tudják megállapítani, hogy melyik versenyző javára ítéljenek, egyik technikát sem kell értékelni.

 

Ha a vezetőbíró tévesen mond Ippon-t Newaza-ban, és a versenyzők már szétváltak, a bírók a többség elve alapján dönthetnek úgy, hogy a szétvált versenyzőket visszahelyezik Ippon előtti pozíciójukba, és innen folytatódik a küzdelem. Ezzel az előnyösebb helyzetben lévő versenyző számára a tévedés orvosolható.

 

Ha egy versenyző szándékosan hídba esik, miközben ellenfele dobástechnikát hajt végre (a szőnyegre érkezéskor csak a feje és mindkét talpa érik a talajt), akkor bár nem teljesülnek azok a kritériumok, amelyek az Ippon-hoz szükségesek, a vezetőbírónak mégis Ippon-t, vagy bármely más értéket kell ítélni, aminek elsődleges célja az, hogy ne ösztönözze a versenyzőket a dobás ily módon történő védésére.

 

Ha a tori ellenfelét egy Kansetsu-waza segítségével dobja meg, a technikát nem lehet ponttal jutalmazni, nem tekinthető dobásnak az akció.

d/ Az Olimpiai Játékokon, Világbajnokságokon, kontinentális bajnokságokon és az IJF rendezvényein a szabályokat az itt leírtak szerint kell alkalmazni. Az országos versenyeken szükség esetén megengedett a szabályok módosítása a versenyzők biztonsága érdekében.

Például kisebb jelentőségű versenyeken megengedhető, hogy a bíró Ippon-t jelentsen be, ha a Shime-waza vagy Kansetsu-waza eredményessége biztosan megítélhető, vagy akár meg is tilthatják ezek alkalmazását.

 

 

 

 

22 .cikkely - Sogo-gachi (összetett győzelem)

A vezetőbíró az alábbi esetekben jelent be Sogo-gachi-t:

 

(a)

Ha az egyik versenyző már elért egy Waza-ari-t, és ellenfelét ezután három (3) Shido büntetéssel sújtják (ld. 27. cikkely a/ pont).

 

(b)

Ha az egyik versenyző Waza-ari-t ér el, miután ellenfele már három (3) Shido büntetést kapott.

 

Ha mindkét versenyző egyszerre ér el Sogo-gachi-t (Lásd 19. Cikkely (f) (4)).

23 .cikkely - Waza-ari

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Waza-ari-ra egy technikát, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

 

(a)

Ha egy versenyző ellenfelét uralva (kontroll alatt tartva) dobja, de a technikából hiányzik egy az Ippon-hoz szükséges három elemből.

(Lásd 20. Cikkely (a) és Függelék).

 

(b)

Ha egy versenyző Osaekomi-ban tartja ellenfelét 20-24 másodperc közötti időtartamra.

 

Waza-ari-val egyenértékű: ha egy versenyzőt harmadszor is (3) Shido-val büntetnek, ellenfele Waza-ari-t kap automatikusan.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 23. Cikkely - Waza-ari

Noha az Ippon három kritériuma - egyértelműen a hátára dobni erővel és gyorsasággal - teljesül pl.: olyan dobástechnikánál, mint a Tomoe-nage, de közben törés következik be a dobásban, Waza-ari a legmagasabb érték, aminek minősíthető.

24 .cikkely – Yuko

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Yuko-ra egy technikát, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

 

(a)

Ha egy versenyző ellenfelét uralva (kontroll alatt tartva) dobja, de a technikából hiányzik kettő az Ippon-hoz szükséges 3 elemből.

 

 

Például:

 

 

(1)

Részben hiányzik a "nagyrészben a hátára" követelmény és ezen kívül hiányzik egy a további 2 elem (gyorsaság és erő) közül.

 

(2)

Nagyjából a hátára esik az ellenfél, de részben hiányzik mindkét további elem (gyorsaság és erő).

 

 

 

 

 

 

(b)

Ha egy versenyző Osaekomi-ban tartja ellenfelét 15-19 másodperc közötti időtartamra.

 

 

Yuko-val egyenértékű: ha egy versenyzőt másodszor is (2) Shido-val büntetnek, ellenfele Yuko értékű akciópontot kap automatikusan.

 

25 .cikkely – Koka (MEGSZŰNT!!)

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Koka-ra egy technikát, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

 

(a)

Ha egy versenyző kontroll alatt dobja  ellenfelét annak combjára, combjaira, vagy ülepére, vállára (lapockájára) megfelelő sebességgel és erővel.

 

(b)

Ha egy versenyző Osaekomi-ban tartja ellenfelét 10-14 másodperc közötti időtartamra.

 

Koka-val egyenértékű: ha egy versenyzőt Shido-val büntetnek, ellenfele Koka értékű akciópontot kap automatikusan.

FÜGGELÉK: 24. CIKKELY - Yuko

 

Bármennyi Yuko-t is ér el egy versenyző, az nem ér fel egy Waza-ari-val. Valamennyi Yuko felvezetésre kerül az eredményjelző táblára

 

 

 

 

Függelék: 25. Cikkely – Koka (MEGSZŰNT!!)

 

Bármennyi Koka-t is ér el egy versenyző, az nem ér fel egy Yuko-val, vagy Waza-ari-val. Valamennyi Koka felvezetésre kerül az eredményjelző táblára

 

Ha egy versenyző ellenfelét hasára, térdére/térdeire, karjára/karjaira, könyökére/könyökeire dobja, ezek csak egyszerű támadásnak minősülnek.

Hasonlóképpen egy maximum 9 másodpercig tartó érvényes leszorítás is csak egy támadással egyenértékű.

 

 

 

26 .cikkely - Leszorítás

A vezetőbíró abban az esetben jelenthet be leszorítást, ha véleménye szerint az alkalmazott technikánál az alábbi kritériumok mind teljesülnek:

 

(a)

Tori-nak ellenőrzése alatt kell tartania Uke-t, akinek a hátán kell feküdnie, és egyik vagy mindkét vállának érintkeznie kell a szőnyegfelülettel.

 

(b)

Az ellenőrzésnek (rögzítésnek) oldalról, hátulról vagy felülről kell történnie.

 

(c)

Tori-nak lábát, lábait vagy törzsét az Uke nem tarthatja ellenőrzése alatt.

 

(d)

Legalább az egyik versenyző bármely testrészének érinteni kell a küzdőteret.

 

(e)

A torinak Kesa, vagy Shiho testhelyzetben kell lennie, hasonlóan a Kesa-gatame, vagy Kami-shiho gatame technikához.

 

Függelék: 26. Cikkely - Leszorítás

Ha egy versenyző kontrollja nem szakad meg, miközben leszorítás-technikáját változtatja, a leszorítás idő mérése tovább folyik mindaddig, míg Ippon (vagy azzal egyenértékű), Toketa vagy Mate nem lesz.

 

Amennyiben Osaekomi közben tori büntetendő cselekményt követ el, a vezetőbírónak Mate-t kell mondania, a versenyzőket vissza kell rendelni a kiinduló helyükre, ki kell róni a büntetést (és az érvényes Osaekomi-nak megfelelő értéket be kell jelenteni), majd Hajime-vel folytatni kell a küzdelmet.

 

Amennyiben Osaekomi közben Uke büntetendő cselekményt követ el, a vezetőbírónak Sono-mama-t kell mondania, ki kell rónia a büntetést, majd a küzdelem (leszorítás) Yoshi vezényszóra folytatódik. Amennyiben Hansoku-make a döntés, a vezetőbíró Sono-mama-t jelent be, majd az oldalbírókkal történt konzultáció alapján Mate-t mond, és a versenyzőket visszarendeli a kiinduló helyükre, kirója a Hansoku-make büntetést és Sore-made-t jelent be.

 

Amennyiben mindkét oldalbíró azonos véleményen van, hogy az Osaekomi helyzet bekövetkezett, de a vezetőbíró még nem jelentette be a leszorítást, az oldalbíróknak "leszorítás" jelzést kell mutatniuk, és a vezetőbírónak azonnal be kell mondania az Osaekomi-t a többség elve alapján.

 

Szőnyeg széli Osaekomi-nál a vezetőbírónak Mate-t kell mondani, ha egyik versenyző valamely testrésze érintkezik az érvényes szőnyegfelülettel, de közben attól elszakad, és a levegőbe emelkedve megszakad érintkezése az érvényes szőnyegfelülettel.

 

Toketa-t kell bejelenteni, ha Osaekomi közben Uke-nak sikerül Tori lábát ollóba fogni kívülről, vagy belülről.

 

Abban az esetben, ha Uke háta nem érintkezik a szőnyegfelülettel Osaekomi közben (pl. hidal), de tori ellenőrzése változatlan, a leszorítás folytatódik.

 

 

 

27 .cikkely - Tiltott akciók és büntetések

A Tiltott cselekedetek ’enyhe’ (Shido) és ’súlyos’ (Hansoku-make) szabálysértésre oszthatók.

 

ENYHE SZABÁLYSÉRTÉS: A vétkes versenyző Shido büntetésben részesül.

SÚLYOS SZABÁLYSÉRTÉS: Az vétkes versenyző Hansoku-make büntetésben részesül.

 

A vezetőbíró Shido vagy Hansoku-make büntetéseket róhat ki a szabálysértés súlyosságának megfelelően.

 

A második, vagy harmadik Shido büntetés megítélésekor az ellenfélnek automatikusan fell kell tüntetni a megfelelő akciópontot. Az előző büntetésért kapott pont törlésre kerül, és azonnal a következő fokozatú akciópont kerül feljegyzésre.

 

Direkt (közvetlen) Hansoku-make büntetés kiszabása esetén az ebben a büntetésben részesülő versenyzőt ki kell zárni a verseny további küzdelmeiből és a mérkőzést be kell fejezni a 19. Cikkely (d) pontja alapján. (Lásd Függelék)

 

Valahányszor büntetést ró ki a vezetőbíró, annak okát egy egyszerű mozdulattal jeleznie kell.

 

Egy büntetést ki lehet osztani a Sore-made elhangzása után is, a mérkőzésidőn belül elkövetett tiltott cselekedetért, vagy kivételes esetben a mérkőzés végét jelző szignál után elkövetett komoly szabálytalanság esetén, ha a végeredmény még nem lett kihirdetve.

 

 

SHIDO (Enyhe szabálysértések csoportja)

 

(a) Shido-val büntetendő minden versenyző, aki elkövette az alábbi enyhe szabálysértések valamelyikét:

 

1)

Szándékosan elkerülni a szabályos Kumikata-t (fogást), ezáltal akadályozni a küzdelmet. (Negatív Judo)

 

2)

Állásharcban, Kumikata után túlságosan védekező testhelyzetet felvenni.

(ált. több mint 5 mp-ig)

 

3)

Oly szándékkal megkísérelni akciót végrehajtani, hogy az egy támadás benyomását keltse, de tisztán látható, hogy nem az a célja, hogy megdobja az ellenfelet (Alibi támadás, False Attack).

 

4)

MEGSZŰNT! Állni és mindkét láb teljes terjedelmével kapcsolatban lenni a veszélyzónával  (pirossal), kivéve, ha támadást indít, támadást hajt végre, az ellenfél támadását kontrázza, vagy az ellenfél támadását hárítja a versenyző (ált. több, mint 5 mp-ig).

 

5)

Állásharcban folyamatosan fogni az ellenfél kabátujjának végét (végeit), védekezési céllal (ált. több mint 5 mp-ig), vagy felcsavarva fogni a kabátujj végét (végeit).

 

6)

Állásharcban az ellenfél egyik vagy mindkét kezének ujjait összefogva tartani és ezzel akadályozni a küzdelmet (ált. több mint 5 mp-ig).

 

7)

A versenyzőnek saját öltözékét (Judogi) szándékosan rendetlenné tenni, az övet és a nadrág kötését kioldani, vagy újrakötni a vezetőbíró előzetes engedélye nélkül.

 

8)

Az ellenfelet lehúzni a szőnyegre Newaza kezdése céljából a 16. cikkelyben rögzített körülményeken kívül (Hikomi).

 

9)

Egy vagy több ujjat az ellenfél kabátujjába, vagy nadrágjának szárába dugni.

 

10)

Álló helyzetben fogni bármely más fogást a ”szabályos fogás”-on kívül, támadás indítása nélkül (általában több mint 5 mp-ig).

 

11)

Álló helyzetben egy megalapozott Kumi-kata (megfogás) után vagy előtt nem hajtani végre a támadást (lásd. Függelék: Inaktivitás).

 

12)

Az ellenfél kabátujjának végét (végeit) megfogni oly módon, hogy a kabátujj vége a hüvelykujj és az ujjak között helyezkedjen el.(Pisztoly fogás)

 

13)

Az ellenfél kabátujjának végét (végeit) felhajtva fogni („zseb fogás” – Pocket grip)

 

14)

Álló helyzetben kézzel/kezekkel fogni az ellenfél lábát/lábait, lábszárát/lábszárait vagy nadrágját egyidejű dobástechnika nélkül.

 

15)

Az öv vagy a kabát végét az ellenfél testének bármely része köré tekerni.

 

16)

A Judogit szándékosan a szájba helyezni (akár a sajátot, akár az ellenfélét).

 

17)

Kezet, kart, lábat vagy lábfejet készakarva az ellenfél arcába helyezni.

 

18)

Lábszárat, lábfejet az ellenfél hajtókája, gallérja alá, vagy az övébe dugni.

 

19)

Shime-waza alkalmazása a kabát alsó része, az öv, vagy csak az ujjak használatával.

 

20)

Állásharcban, vagy földharcban elhagyni az érvényes küzdőteret, vagy kényszeríteni az ellenfelet az érvényes küzdőtér elhagyására.(Lásd: 9. Cikkely Kivételes esetek)

 

21)

Lábkulcsot alkalmazni az ellenfél törzsén (Dojime), nyakán vagy fején (összekulcsolt lábfejekkel, a lábak egyenes irányba kifeszítésre kerülnek).

 

22)

Térddel vagy lábbal lerúgni az ellenfél fogó kezét, vagy karját abból az indítékból, hogy az a fogást elengedje, vagy megrúgni az ellenfél lábát vagy bokáját technika végrehajtása nélkül.

 

23)

Az ellenfél ujját/ujjait hátrafeszíteni a fogás megszüntetése céljából.

 

Függelék: 27. Cikkely – Tiltott akciók és büntetések.

 

 

 

 

 

A vezetőbírónak és az oldalbíróknak jogukban áll a szándéknak és a mindenkori helyzetnek megfelelően kiróni a büntetéseket a sport érdekeinek szem előtt tartásával.

 

Amikor a vezetőbíró eldöntötte a büntetés kiszabását (kivételt a Newaza-ban a Sono-mama esete képez), azonnal félbe kell szakítania a küzdelmet, a versenyzőnek vissza kell állnia a kezdő pozícióba, és be kell jelentenie a büntetést, miközben mutatóujjával a vétkes versenyző/versenyzők felé mutat.

 

Hansoku-make büntetés kihirdetése előtt a vezetőbírónak konzultálnia kell a két oldalbíróval és véleményüket a többségi elv alapján kell meghozniuk. Ha mindkét versenyző egy időben követ el szabálysértést, mindkettőt büntetni kell az elkövetett szabálytalanság súlyának megfelelő büntetéssel.

 

 

Ha már mindkét versenyző kapott három-három Shido-t, és mindketten újabb szabálysértést követtek el, mindkettőt Hansoku-make-val kell büntetni.

Földharcban kiadandó büntetés esetén követni kell az Osaekomi-nál meghatározottakat (lásd 26. Cikkely Függelék 2. és 3. bekezdés).

 

8)

Amennyiben egy versenyző ellenfelét a 16. cikkelyben foglaltakkal ellentétben Newaza-ba lerántja, és a lerántott versenyző nem kerül kedvezőbb pozícióba, a vezetőbírónak azonnal Mate-t kell mondania és Shido-val büntetni a 16. cikkelyt megsértő versenyzőt.

10)

“Normál fogás” az, ha a versenyző jobb kézzel fogja ellenfele Judogi-jának ujját, gallérját, mell, váll, vagy hát részét a bal oldalon, illetve ha bal kézzel ugyanezeket a részeket a jobb oldalon.

 

Egy versenyzőt nem lehet megbüntetni ”szabálytalan fogásért” ha az ellenfél kibújt a fogásból. Ha ez a kibújás folyamatosan (legalább 2-szer) és védekező céllal történt, akkor a védekező versenyzőt kell Shido-val büntetni (túlságosan védekező magatartás).

Ha a versenyző rendszeresen szabálytalan fogást (Kumikata) alkalmaz, de az engedélyezett időn belül, és ezzel időt húz, Shido-val kell büntetni.

 

Az egyik lábat az ellenfél lába közé beakasztani, egyidejűleg alkalmazott technika nélkül, nem minősül szabályos fogásnak és a versenyzőnek 5 másodpercen belül támadnia kell, különben Shido büntetést kell kiróni.

 

11)

“Inaktivitás” (Non-combativity). Az inaktivitás esete akkor áll fenn, ha általában 25 mp-ig nem történik támadó akció egyik vagy másik versenyző részéről.

"Inaktivitásnak nem ítélhető, ha ugyan nincs támadó akció, de a bíró észleli, hogy a versenyző valójában keresi a támadás lehetőségét.

 

15)

Az öv vagy kabátvég "tekerését" úgy kell érteni, hogy a körültekerés teljes mértékben megtörténik. Az öv vagy kabát "segédeszközként" történő felhasználása egyes fogásoknál megengedett (körültekerés nélkül), így a kar rögzítése övvel vagy kabátvéggel nem büntetendő, de körültekerés nem történhet.

 

17)

Arcon a homlok és az áll közötti rész értendő a fülek vonaláig.

 

24)

Ha Tori a dobás közben utánafordul (csavarodik) a dobásnak azt Kawazu-gake-nak kell tekinteni és büntetni.

 

Olyan technikáknál, mint Osoto-gari, Ouchi-gari és Uchi-mata, nem büntetendő, ha a tori és az Uke lábai egybefonódnak, és a dobást megfelelően értékelni kell.

 

31)

Megkísérelni olyan dobást, mint Uchi-mata, Harai-goshi stb. csak egy kézzel fogva az ellenfél kabáthajtókáját Ude-hisigi-waki-gatame-hoz  hasonló helyzetből (melyben az ellenfél csuklója a dobó hóna alatt van rögzítve), és szándékosan a talajra esni arccal előre. Ez nagy valószínűséggel sérülést okoz és büntetendő.

Az olyan akciók, amikor a versenyző nem egyértelműen a hátára akarja dobni az ellenfelet, sérülésveszélyesek, és ugyanúgy kell kezelni, mint az Ude-hishigi-waki-gatame esetét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

27 .cikkely - Tiltott akciók és büntetések

HANSOKU-MAKE (Súlyos Szabálysértések Csoportja)

 

(b) Hansoku-make-val büntetendő minden versenyző, aki elkövette az alábbi súlyos szabálysértések valamelyikét (vagy előzőleg három Shido-val volt büntetve, és ismét elkövet egy enyhe súlyosságú szabálysértést):

24)

Kawazu-gake-t végrehajtani (Megkísérelni az ellenfelet oly módon dobni, hogy a támadó egyik lábát ellenfele lába köré fonja, miközben többé-kevésbé azonos irányban vannak és tori hátrafelé esik ellenfelére).

25)

A könyökízületen kívül máshol Kansetsu-waza-t (karfeszítés) alkalmazni.

26)

Felemelni a hátán fekvő ellenfelet a szőnyegről, és szándékosan visszaejteni.

27)

Belülről elgáncsolni az ellenfél támaszkodó lábát, miközben Harai-goshi-hoz hasonló technikát hajt végre.

28)

A vezetőbíró utasítását figyelmen kívül hagyni.

29)

A mérkőzés alatt szükségtelenül kiáltani, az ellenfélre vagy a bíróra nézve sértő megjegyzést, vagy mozdulatot tenni.

30)

Bármely akciót végrehajtani, amely sérülést okozhat, vagy veszélyezteti az ellenfelet, különös tekintettel a nyakra és a gerincoszlopra, illetve a judo szellemével ellentétesen viselkedni.

31)

Szándékosan a szőnyegre esni Ude-hisigi-waki-gatame vagy ahhoz hasonló technika alkalmazása, vagy megkísérlése közben.

32)

Fejjel előrezuhanni a szőnyegre oly módon, hogy tori előre és lefelé hajol olyan technikák alkalmazása közben, mint Uchi-mata (belső combdobás), Harai-goshi (kaszáló csípődobás) stb., továbbá szándékosan hátraesni állásból vagy térdelésből olyan technika végrehajtása, illetve annak megkísérlése közben, mint Kata-guruma.

33)

Szándékosan hátravetődni, miközben az ellenfél a Tori hátán van, és tori ellenőrzése alatt tartja uket.

34)

Kemény vagy fémtárgyat viselni (fedve vagy fedetlenül).

 

Az ismételten elért Shido büntetések az eredményjelző táblán összeadódnak és akciópontként jelennek meg az ellenfél oldalán

 

Az eredeményjelző táblán az ismételt Shido-k:

2 Shido

= Yuko az ellenfélnek

3 Shido

= Waza-ari az ellenfélnek

4 Shido

= Hansoku-make

= Ippon az ellenfélnek

 

Ha a versenyző ismételt enyhe szabálysértésekből (Shido) eléri a negyediket, a vezetőbíró, a két oldalbíróval folytatott megbeszélés után Hansoku-make büntetést ró ki a versenyzőre, de nem a 4. Shido-t jelenti be, hanem közvetlenül Hansoku-make-t. A mérkőzés vége a 19. Cikkelyben d. pontjában foglaltak szerint zajlik le.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28 .cikkely - Távolmaradás és feladás

Fusen-gachi-t (győzelem távolmaradás miatt) kell kihirdetni azon versenyző javára, akinek ellenfele nem jelent meg a mérkőzésen. Az a versenyző, aki nem jelenik meg a mérkőzés kezdetének helyén 3-szori 1 perces időközökben elhangzó felszólítás után, elveszíti a küzdelmet.

 

Fusen-gachi esetén a vezetőbírónak hozzájárulást kell kérnie a bíróbizottságtól a döntés kihirdetéséhez.

 

Kicken-gachi-t (győzelem feladás miatt) kell kihirdetni azon versenyző javára, akinek ellenfele bármi ok miatt a mérkőzés közben feladja a küzdelmet (nem folytatja a mérkőzést).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 28. Cikkely – Távolmaradás és feladás

Kontakt lencse: Abban az esetben, ha a versenyző mérkőzés közben kiejti a kontakt lencséjét, amit nem tud azonnal visszatenni és közli a bíróval, hogy nem tudja lencse nélkül folytatni a küzdelmet, a vezetőbíró az oldalbírókkal történt megbeszélés után az ellenfelet hirdeti ki győztesnek Kiken-gachi-val.

 

 

 

29 .cikkely - Sérülés, rosszullét, baleset

Abban az esetben, ha az egyik versenyző nem tudja folytatni a küzdelmet a mérkőzés alatt bekövetkező sérülés, betegség, vagy baleset miatt, a vezetőbírónak az oldalbírókkal történt egyeztetés után a mérkőzés eredményére vonatkozó döntést a következők szerint kell meghoznia.

 

a)

Sérülés

 

(1)

Ha a sérülés a versenyző saját hibájának tudható be, a mérkőzést a sérült versenyző elveszítette.

 

(2)

Ha a sérülés az ellenfél hibájából történt, akkor a nem sérült versenyző veszti el a mérkőzést.

 

(3)

Ha nem lehet megállapítani, hogy melyik versenyző okozta a sérülést, az a versenyző veszít, aki nem képes folytatni a küzdelmet.

 

 

b)

Rosszullét

 

Általában, ha egy versenyző rosszul lesz a küzdelem alatt, és azt nem tudja folytatni, elveszti a küzdelmet.

 

c)

Baleset

 

Ha külső körülmények (Vis Major) miatt baleset következik be, a Bíró Bizottsággal történt egyeztetés után a mérkőzést törölni kell, vagy el kell halasztani. Vis Major esetén a Verseny Igazgató, a Verseny Bizottság és/vagy az IJF hivatalos képviselője hozza meg a végleges döntést.

 

 

Orvosi vizsgálat

a)

A vezetőbírónak be kell hívnia az orvost annak a versenyzőnek az érdekében, aki nagy erővel a fejére, vagy a hátára (gerincoszlop) esett, vagy bármikor, ha oka van feltételezni, hogy komolyabb sérülés lehetősége áll fenn. Ilyenkor az orvos a lehető legrövidebb idő alatt megvizsgálja a versenyzőt, majd jelzi a vezetőbírónak, hogy az tudja-e folytatni a küzdelmet, vagy sem.

 

Ha az orvos a sérült versenyző vizsgálata után jelzi a vezetőbírónak, hogy nem folytathatja a küzdelmet, a vezetőbíró az oldalbírókkal történő megbeszélés után véget vet a küzdelemnek, és az ellenfelet hirdeti ki győztesként Kiken-gachi-val.

 

b)

A versenyző kérheti a vezetőbírót, hogy hívja be az orvost, de ebben az esetben a mérkőzés véget ér és az ellenfél nyer Kiken-gachi-val.

 

c)

Az orvos kérheti, hogy megvizsgálja versenyzőjét, de ebben az esetben véget ér a küzdelem és az ellenfél nyer Kiken-gachi-val.

 

Minden esetben, amikor a vezetőbíró és az oldalbírók azon a véleményen vannak, hogy a küzdelem nem folytatódhat, a vezetőbírónak véget kell vetnie a küzdelemnek, és ki kell hirdetnie az eredményt a szabályoknak megfelelően.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék: 29. Cikkely - Sérülés, rosszullét, baleset

Ha mérkőzés alatt az egyik versenyző a másik hibájából megsérül, és nem tudja folytatni a küzdelmet a bíróknak elemezni kell az esetet, és a szabályoknak megfelelően kell meghozni a döntésüket. Minden esetet önmagában kell megítélni.  (Lásd a) Sérülés 1, 2 és 3).

 

Általában versenyzőnként csak egy (1) orvos mehet a szőnyegre. Amennyiben az orvosnak segítségre van szüksége, először a vezetőbírót kell informálnia

 

Az edző sohasem léphet a küzdőtérre.

 

Ha az orvost a szőnyegre hívták, az oldalbíróknak ülve kell maradniuk, figyelve a szituációt. Csak a vezetőbírónak kell a sérült versenyző közelében elhelyezkedni, biztosítva, hogy az orvosi vizsgálat a szabályoknak megfelelően történjen.

Ugyanakkor a vezetőbíró magához hívhatja az oldalbírókat, ha valamilyen döntést meg kell beszélni.

 

Orvosi ellátás.

 

a)

Kis sérülés:

Köröm beszakadása esetén az orvos levághatja a levált körömrészt.

Az orvos segíthet heresérülés esetén is.

 

 

b)

Vérzéses sérülés:

Biztonsági okból bármilyen vérzés esetén az orvosnak a vérzés helyét teljesen el kell fedni ragtapasszal, kötéssel, vagy orrtamponnal (véralvadást elősegítő és vérzéscsökkentő készítmények használata megengedett).

 

 

Ha az orvost szőnyegre hívják egy versenyző ellátására, a lehető leggyorsabban kell a feladatát elvégeznie.

 

Megjegyzés: A fenti esetek kivételével, ha az orvos bármilyen kezelést alkalmaz, az ellenfél győz Kiken-gachi-val.

Hányás esete

 

Minden esetben, ha az egyik versenyző hány, az ellenfél nyer Kiken-gachi-val. (Lásd: b) Rosszullét).

 

Abban az esetben, ha egy versenyző meg nem engedett akcióval szándékosan sérülést okoz, direkt Hansoku-make-val kell büntetni az egyéb fegyelmi büntetésen kívül, melyet a Sport Igazgató, a Sport Bizottság és/vagy az IJF hivatalos képviselője szabhat ki.

 

Ha az orvos tisztán látja, - különösen Shime-waza esetén – hogy a felügyeletére bízott versenyző egészsége komolyan veszélyben van, odamehet a szőnyeg széléhez, és felszólíthatja a vezetőbírót, hogy azonnal állítsa le a küzdelmet. A bíróknak minden szükséges lépést meg kell tenni az orvos munkájának segítéséért. Ilyen beavatkozás esetén a kérdéses versenyző elveszti a küzdelmet, ezért csak kivételes esetben szabad élni vele.

 

IJF rendezvényeken a hivatalos csapatorvosnak orvosi végzettséggel kell rendelkeznie, és a verseny előtt regisztráltatnia kell magát. Ő az egyetlen személy, aki a kijelölt területen tartózkodhat orvosként. (Vöröskeresztes karszalagot viselve.).

 

Az akkreditált csapatorvos minden cselekedetéért az őt delegáló nemzeti szövetség a felelős.

Az orvosnak tájékozottnak kell lenni a rá vonatkozó szabályokról és azok értelmezéséről

29 .cikkely - Sérülés, rosszullét, baleset

VÉRZÉSES SÉRÜLÉSEK

Amikor vérzéses sérülés következik be, a vezetőbírónak be kell hívnia az orvost, hogy megállítsa és elfedje a vérzést.

 

Vérzés esetén egészségügyi okokból a vezetőbírónak be kell hívnia az orvost. A küzdelem nem folytatható, amíg a vérzés fennáll.

Ugyanazt a vérzéses sérülést kétszer (2) láthatja el az orvos. Ha ugyanaz a vérzés harmadszor (3.) is előfordul, a vezetőbíró az oldalbírókkal történő megbeszélés után a versenyzők biztonsága érdekében véget vet a küzdelemnek, és a vérző versenyző ellenfelét hirdeti ki győztesként Kiken-gachi-val.

Minden esetben, ha a vérzést nem lehet elállítani és elfedni, az ellenfél nyeri a mérkőzést Kiken-gachi-val.

Kis sérülés.

Kis sérülés esetén a versenyző elláthatja saját magát. Például ujjficam esetén a vezetőbíró megállítja a küzdelmet (Mate, vagy Sono-mama bejelentésével) és engedélyezi a versenyzőnek, hogy helyre tegye a kificamodott testrészt. Ilyenkor, ha az orvos és a bíró segítsége nélkül oldja meg a helyzetet a versenyző, folytathatja a küzdelmet. A versenyző ugyanazt az ujjat két (2) esetben helyezheti vissza. Ha ugyanaz a ficam harmadszor (3.) is előfordul, a versenyző nem dönthet, hogy képes-e folytatni a küzdelmet. A vezetőbíró az oldalbírókkal történő egyeztetés után véget vet a mérkőzésnek és kihirdeti az ellenfél győzelmét Kiken-gachi-val.

 

30 .cikkely - Versenyszabály által nem rögzített helyzetek

Ha olyan helyzet adódik, amivel kapcsolatban a szabályok nem intézkednek, a bíróknak konzultálniuk kell, és a döntést ennek megfelelően kell meghozni, miután a Bíróbizottság (Refereeing Comission) véleményét kikérték.

 

 

 

 

 

JAPÁN SZAKKIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE

 

Japán

Magyar

ANZA

Ülés keresztezett lábbal

ASHI-WAZA

Láb technika

ATEMI-WAZA

Ütéstechnika/ Megelőző technika

AWASE-WASA

Két waza-ari kombinációja

DAN’I

Dan fokozat

DOJO

Edző terem

ENCHO-SEN

Hosszabbításos küzdelem

(Pl. Arany pontért)

FUKUSHIN

Bíró

FUSEN-GACHI

Győzelem az ellenfél távolmaradása miatt

HAISHA

Vesztes

„HAJIME!”

„Rajta!”

HANSOKU

Büntetés

HANSOKU-MAKE

Leléptetés súlyos szabálytalanság, vagy összeadódó enyhe szabálytalanságok miatt

HANTEI

Döntés (Bírói döntés)

HIDARI-JIGO-TAI

Bal védő-állás

HIDARI-SHIZEN-TAI

Bal alapállás

HIKITE

Húzás kézzel

HIKIWAKE

Döntetlen

IPPON

Teljes pont

JIGO-HONTAI

Egyenes védő-állás

JIGO-TAI

Védő-állás

JIKU-ASHI

Támasz láb

JOGAI

Küzdőtéren kívül

JONAI

Küzdőtéren belül

JOSEKI

Feljebbvaló, zsűri, elöljáró

JUDOGI

Judo ruha

KACHI

Győztes

KAESHI-WAZA

Kontra technika

KAKE

Dobás végrehjatása

KANSETSU-WAZA

Ízület feszítés

KAPPO

Újraélesztés lépései

KATA

Formagyakorlat

KATAME-WAZA

Lefogás technika

KATSU

Újraélesztés technikája

KEIKO

Edzés, gyakorlás

KIKEN-GACHI

Győzelem az ellenfél visszalépése (sérülése) miatt

KIME

Komplett végrehajtás

KINSA

Legkisebb értékű előny, vagy hátrány

KINSHI-WAZA

Tiltott technika

„KIOTSUKE!”

„Figyelem!” (Vezényszó a sportolók felszólítására, hogy álljanak egyenesen, zárt lábbal)

 

JAPÁN SZAKKIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE

 

KOKA

Eredmény / Kis érték

KOSHI-WAZA

Csípő technika

KUMIKATA

Fogás

KUZUSHI

Egyensúlyvesztés

KYUSHO

Élettani pont

MA’AI

A két versenyző közötti távolság

„MAITTA!”

„Feladom!”

MA-SUTEMI-WAZA

Vetődéses technika

MATE

Várj, állj

MIGI-JIGO-TAI

Jobb védő-állás

MIGI-SHIZEN-TAI

Jobb alapállás

NAGEKOMI

Dobásgyakorlat ismétléssel

NAGE-WAZA

Dobás technika

NEWAZA

Földharc

OSAEKOMI-WAZA

Leszorítás technika

„OSAEKOMI”

„Leszorítás elkezdődött!”

„OTAGAI-NI-REI”

„Meghajlás egymás felé!”

RANDORI

Szabad küzdelem

RENRAKU-WAZA

Különböző technikák kombinációja

REI

Meghajlás

RITSU-REI

Meghajlás álló helyzetben

SEIZA

Judo ülő helyzet (térdelő ülés)

SHIAI

Verseny

SHIAI-JO

Verseny helyszín/ Küzdőtér

SHIDO

Utasítás/ Enyhe büntetés

SHIME-WAZA

Fojtás technika

SHIMPAN

Bíráskodás

SHIMPAN’IN

Bírók

SHIMPAN RIJI

Bírók vezetője

SHISEI

Állás

SHIZEN-TAI

Természetes alapállás

SHIZEN-HONTAI

Támadó állás

SHOMEN

Judo terem fő része

„SHOMEN-NI-REI”

„Meghajlás a Shomen felé!”

SHOSHA

Győztes

SHUSHIN

Bíró

SOGO-GACHI

Összetett győzelem

„SONO-MAMA”

„Ne mozdulj!”

„SORA-MADE”

„Letelt az idő!”

SUTEMI-WAZA

Vetődéses technika

TACHI-WAZA

Állás technika

TAI-SABAKI

Forduló mozgás

TATAMI

Szőnyeg

TE-WAZA

Kéz technika

„TOKETA”

„A leszorítás megszűnt!”

 

JAPÁN SZAKKIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE

 

TORI

A technikát végrehajtó versenyző

 

TSUKURI

Dobás (technika) előkészítés

 

TSURITE

Kéz felemelése (megfogása)

 

UCHIKOMI

Dobás előkészítő gyakorlat

 

UDE-GAESHI

Dobás a kar rögzítésével/ Karledöntés

 

UKE

Akin a technikát végrehajtják

 

UKEMI

Eséstechnika

 

WAZA

Technika

 

WAZA-ARI

Sikeres technika/ Jelentős előny

 

WAZA-ARI-AWASATE-IPPON

Két waza-ari Ippon-ná adódik össze

 

YAKUSOKU-RENSHU

Irányított (kötött) gyakorlás

 

YOKO-SUTEMI-WAZA

Vetődéses technika oldalra

 

„YOSHI!”

„Folytasd!”

 

YUKO

Eredmény/ Mérsékelt előny

 

YUSEI-GACHI

Győzelem döntő fölénnyel

ZA-REI

Meghajlás ülésben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

JUDO TECHNIKÁK NEVE

NAGEWAZA (DOBÁSTECHNIKÁK)

TACHI-WAZA (ÁLLÁSTECHNIKÁK)

TE-WAZA

KÉZ TECHNIKÁK

 

 

Seoi-nage

Válldobás

SON

 

Tai-otoshi

Támasztott gáncsdobás

TOS

 

Kata-guruma

Emelő válldobás

KGU

 

Sukui-nage

Merítő dobás

SUK

 

Uki-otoshi

Hullám dobás

UOT

 

Sumi-otoshi

Ledöntés

SOT

 

Obi-otoshi

Övfogásos emelő dobás

OOS

 

Seoi-otoshi

Támasztott válldobás

SOO

 

Yama-arashi

Kaszáló csípő dobás ellentétes hajtóka fogással

YAS

 

Morote-gari

Kétkezes lábfelszedés

MGA

 

Kuchiki-taoshi

Egykezes lábfelszedés

KTA

 

Kibisu-gaeshi

Egykezes lábfelszedés sarokfogással

KIG

 

Uchi-mata-sukashi

Ledöntés belső combdobásból

UMS

 

Kouchi-gaeshi

Kisbelső horog kontrája kisbelső horoggal

KOU

 

Ippon-seoi-nage

Egykezes válldobás

ISN

 

Obitori-gaeshi

Övfogásos átforgatás

OTG

 

KOSHI-WAZA

CSÍPŐ TECHNIKÁK

 

 

Uki-goshi

Kis csípődobás

UGO

O-goshi

Nagy csípődobás

OGO

Koshi-guruma

Csípő kördobás

KOG

Tsurikomi-goshi

Süllyesztett csípődobás

TKG

Harai-goshi

Kaszáló csípődobás

HRG

Tsuri-goshi

Emelő csípődobás

TGO

Hane-goshi

Lábtámaszos csípődobás

HNG

Utsuri-goshi

Csípő kiemelés

UTS

Ushiro-goshi

Hátsó csípő kiemelés

USH

Sode-tsurikomi-goshi

Kabátujjfogásos süllyesztett csípődobás

STG

ASHI-WAZA

LÁB TECHNIKÁK

 

De-ashi-barai (-harai)

Bokaingatás, bokasöprés

DAB

Hiza-guruma

Térdingatás, térd kördobás

HIZ

Sasae-tsurikomi-ashi

Bokaingatás előre forgással

STA

Osoto-gari

Nagy külső horogdobás, hátsó gáncs

OSG

Ouchi-gari

Nagy belső horogdobás

OUG

Kosoto-gari

Kis külső horogdobás

KSG

Kouchi-gari

Kis belső horogdobás

KUG

Okuri-ashi-barai (harai)

Bokaingatás (bokasöprés) oldalra

OAB

Uchi-mata

Belső combdobás

UMA

Kosoto-gake

Kis külső horog ledöntés

KSK

Ashi-guruma

Kaszáló körgáncs

AGU

 

 

 

JUDO TECHNIKÁK NEVE

 

ASHI-WAZA

LÁB TECHNIKÁK

 

Harai-tsurikomi-ashi

Bokaingatás hátralépéskor

HTA

O-guruma

Combtámaszos körgáncs

OGU

Osoto-guruma

Nagy külső körgáncs

OGR

Osoto-otoshi

Nagy külső ledöntés

OSO

Tsubame-gaeshi

Megelőző bokaingatás (Fecske Átfordítás lábbal)

TSU

Osoto-gaeshi

Megelőző nagy külső horogdobás

OGA

Ouchi-gaeshi

Megelőző dobás nagy belső horogból

OUC

Hane-goshi-gaeshi

Megelőző dobás lábtámaszos csípődobásból

HGG

Harai-goshi-gaeshi

Megelőző dobás kaszáló csípődobásból

HGE

Uchi-mata-gaeshi

Megelőző belső combdobás

UMG

SUTEMI-WAZA (VETŐDÉSES TECHNIKÁK)

MA-SUTEMI-WAZA

VETŐDÉSES TECHNIKÁK ELŐRE

Tomoe-nage

Fejenátdobás

TNG

Sumi-gaeshi

Lábszár átforgatás

SUG

Ura-nage

Hajítás hátra

UNA

Hikomi-gaeshi

Lábszár átforgatás övfogással

HKG

Tawara-gaeshi

Lábszár átforgatás átkarolással (Zsák dobás)

TWG

YOKO-SUTEMI-WAZA

VETŐDÉSES TECHNIKÁK OLDALRA

Yoko-otoshi

Hullám dobás oldalra

YOT

Tani-otoshi

Kis külső ledöntés

TNO

Hane-makikomi

Vetődéses kardobás

HNM

Soto-makikomi

Külső vetődéses kardobás

SMK

Uki-waza

Hullám lerántás

UWA

Yoko-wakare

Külső comblerántás

YWA

Yoko-guruma

Oldalsó kördobás

YGU

Yoko-gake

Bokalerántás

YGA

Daki-wakare

Hátsó vetődéses lerántás

DWK

Uchi-makikomi

Belső vetődéses kardobás

UMK

Osoto-makikomi

Nagy külső vetődéses kardobás

OSM

Uchi-mata-makikomi

Vetődéses belső combdobás

UMM

Harai-makikomi

Vetődéses kaszáló csípődobás

HRM

Kouchi-makikomi

Kis belső horog ledöntés

KUM

 

JUDO TECHNIKÁK NEVE

KATAME-WAZA (???)

OSAEKOMI-WAZA

LESZORÍTÁS TECHNIKÁK

Kesa-gatame

Rézsútos leszorítás

KEG

Kuzure-kesa-gatame

Módosított részútos leszorítás

KKE

Ushiro-kesa-gatame

Hátsó részútos leszorítás

UKG

Kata-gatame

Leszorítás karpréssel

KAG

Kami-shiho-gatame

Fej felöli leszorítás

KSH

Kuzure-kamishiho-gatame

Módosított fej felöli leszorítás

KKS

Yoko-shiho-gatame

Oldalsó leszorítás

YSG

Tate-shiho-gatame

Mellső (lovagló üléses) leszorítás

TSG

Uki-gatame

Leszorítás karfeszítésből

UGT

SHIME-WAZA

FOJTÁS-TECHNIKÁK

Nami-juji-jime

Normál keresztfojtás

NJJ

Gyaku-juji-jime

Fordított keresztfojtás

GJJ

Kata-juji-jime

Felemás keresztfojtás

KJJ

Hadaka-jime

Puszta hurok fojtás

HAD

Okuri-eri-jime

Hátsó keresztfojtás

OEJ

Kataha-jime

Járom hurok fojtás

KHJ

Katate-jime

Egykezes fojtás

KTJ

Ryo-te-jime

Kétkezes fojtás

RYJ

Sode-guruma-jime

Hátsó ellentétes keresztfojtás

SGJ

Tsukkomi-jime

Toló fojtás

TKJ

Sankaku-jime

Háromszög fojtás

SAJ

KANSETSU-WAZA

ÍZÜLET FESZÍTÉS TECHNIKÁK

Ude-garami

Karkulcs

UGR

Ude-hishigi-juji-gatame

Karfeszítés láb között rögzítéssel

JGT

Ude-hishigi-ude-gatame

Karfeszítés kéztámasszal

UGA

Ude-hishigi-hiza-gatame

Karfeszítés térdtámasszal

HIG

Ude-hishigi-waki-gatame

Karfeszítés hónaljtámasszal

WAK

Ude-hishigi-hara-gatame

Karfeszítés hastámasszal

HGA

Ude-hishigi-ashi-gatame

Karfeszítés lábtámasszal

AGA

Ude-hishigi-te-gatame

Karfeszítés kartámasszal

TGT

Ude-hishigi-sankaku-gatame

Karfeszítés háromszög rögzítéssel

SGT

KINSHI-WAZA (TILTOTT TECHNIKÁK)

Kani-bashami

(Yoko-sutemi-waza)

Lábolló dobás

(Oldalra vetődéses technika)

KBA

Kawazu-gake

(Yoko-sutemi-waza)

Dobás lábfonással

(Oldalra vetődéses technika)

KWA

Do-jime (Shime-waza)

Test, testrész ollóba fogása (Fojtás technika)

DOJ

Ashi-garami

(Kansetsu-waza)

Lábfeszítés

(Feszítés technika)

AGR

FONTOS TUDNIVALÓK

(Kivonat a judo hazai versenyszabályaiból a Judo Évkönyv 2004-es kiadásából)

I. Az MJSZ által hivatalosan közzétett, versenynaptárban rögzített versenyeken: ORV, MKK, CSB, OB, valamint regionális és területi versenyeken csak az alábbi feltételek megléte esetén lehet indulni:

  1. Szövetségi igazolási számmal ellátott MJSZ tagkönyv
  2. Érvényes MJSZ tagdíjbefizetés igazolása az adott évre
  3. Érvényes MJSZ „Versenyzési engedély” igazolása az adott évre
  4. Érvényes „Versenyezhet” sportorvosi engedély a tagkönyvben. (Csak a sportorvosi bélyegző hiteles!). (A sportorvosi engedély érvényességi ideje korcsoportonként változó, lásd a VI. pontot!)
  5. Technikai (öv) vizsgák igazolása
  6. A magyar nemzeti bajnokságokon a magyar állampolgárság igazolása megfelelő hatósági igazolvánnyal

 

II. A versenyeken indulhat minden 10. életévében lévő, vagy ennél idősebb sportoló a számára engedélyezett nemű korcsoportban és súlycsoportban, ha megfelel:

¾       a sportolói nyilvántartási, átigazolási és versenyzési szabályzatában rögzített feltételeknek

¾       a versenyzés általános feltételeinek (felszerelés, higiénia, egészségi állapot)

¾       a fogyatékos sportolók csak a nekik kiírt versenyrendszerben versenyezhetnek

¾       a verseny kirendelt orvosa elvárásainak, aki a nemzetközi szabályzatban rögzítettek szerint tevékenykedik a verseny folyamán

Minden versenyen az összes indulási feltétel meglétét a mérlegelés befejezéséig kell igazolni!

 

III. Korcsoportok, súlycsoportok, menetidő, alkalmazható technikák

Férfiak

Diák „C” (10 év)        27, 30, 33, 36, 39, 42, 45, 49, 54, +54

2 perc, csak leszorítás

Diák „B” (11 év)        29, 32, 35, 38, 41, 45, 50, 55, 60, +60

2 perc, csak leszorítás

Diák „A” (12 év)        34, 38, 41, 45, 49, 54, 60, 66, +66

2 perc, leszorítás és karfeszítés, a bírónak nem kell megvárni, hogy a

versenyző feladja a karfeszítést!

Serdülő „B” (13 év)   36, 40, 44, 48, 52, 57, 63, 70, +70

3 perc, minden szabályos technika alkalmazható, a bírónak nem kell

megvárni, hogy a versenyző feladja a karfeszítést! Ha a fojtást a

versenyző nem adja fel, és elájul, kizárásra kerül a versenyből

Serdülő „A” (14 év)   40, 44, 48, 52, 57, 63, 70, 78, +78

3 perc, minden szabályos technika alkalmazható, a bírónak nem kell

megvárni, hogy a versenyző feladja a karfeszítést! Ha a fojtást a

versenyző nem adja fel, és elájul, kizárásra kerül a versenyből

 

 

 

Ifjúsági (15-17 év)      50, 55, 60, 66, 73, 81, 90, +90

3 perc minden szabályos technika alkalmazható, nincs karfeszítéstechnika! Ha a fojtást a versenyző nem adja fel, és elájul, kizárásra kerül a versenyből. Aranypont 2 perc

 

Junior (18-19 év)        55, 60, 66, 73, 81, 90, 100, +100

4 perc, minden szabályos technika alkalmazható aranypont 3 perc

Felnőtt (20 évtől)       60, 66, 73, 81, 90, 100, +100

5 perc, minden szabályos technika alkalmazható aranypont 3 perc

 

Nők:

Diák „C” (10 év)        24, 27, 30, 33, 36, 40, 45, +45

2 perc, csak leszorítás

Diák „B” (11 év)        28, 30, 33, 36, 40, 44, 49, +49

2 perc, csak leszorítás

Diák „A” (12 év)        32, 35, 38, 41, 45, 50, 56, +56

2 perc, leszorítás és karfeszítés, a bírónak nem kell megvárni, hogy a

versenyző feladja a karfeszítést!

Serdülő (13-14 év)     36, 40, 44, 48, 52, 57, 63, +63

3 perc, minden szabályos technika alkalmazható, a bírónak nem kell

megvárni, hogy a versenyző feladja a karfeszítést! Ha a fojtást a

versenyző nem adja fel, és elájul, kizárásra kerül a versenyből

Ifjúsági (15-17 év)      40, 44, 48, 52, 57, 63, 70, +70

3 perc minden szabályos technika alkalmazható, nincs karfeszítést! Ha a fojtást a versenyző nem adja fel, és elájul, kizárásra kerül a versenyből

aranypont 2 perc

Junior (18-19 év)        44, 48, 52, 57, 63, 70, 78, +78

4 perc, minden szabályos technika alkalmazható aranypont 3 perc

Felnőtt (20 évtől)       44, 48, 52, 57, 63, 70, 78, +78

5 perc, minden szabályos technika alkalmazható aranypont 3 perc

 

IV. Súlycsoportokban való indulási jogosultság

Minden egyéni versenyen a sportoló csak a ténylegesen mért súlyának megfelelő súlycsoportban versenyezhet. Kivéve, ha abszolút kategória is van a versenyen.

V. Korcsoportok és nemek indulási jogosultsága

Minden azonos nemű diák csak a saját korcsoportjában és súlycsoportjában indulhat.

Nemzeti bajnokságra a régióból feljutó versenyzőknek a pontszerzők között kell szerepelni. (Kivéve a Diák „C” korcsoport.)

A versenyzők indulási jogosultságát a regionális szövetségek listájában szereplő nevek alapján köteles a versenybíróság elfogadni.

Indulási jogosultság a II. osztályú férfi-női egyéni bajnokságon:

Nem vehetnek részt a II. osztályú bajnokságon a bajnokságot megelőző év

- I. osztályú férfi-női bajnokság I-III. helyezettjei,

- II. osztályú férfi női bajnokság I. helyezettjei,

- U-23 országos bajnokság I. helyezettjei,

- Junior férfi „A” OB és a junior női OB I-III. helyezettjei.

Indulási jogosultság III. osztályú férfi-női bajnokságon:

Nem vehetnek részt a III. osztályú bajnokságon a bajnokságot megelőző év

- I. osztályú férfi-női bajnokság I-V. helyezettjei,

- II. osztályú férfi női bajnokság I-III. helyezettjei,

- U-23 országos bajnokság I-III. helyezettjei,

- Junior férfi „A” OB és a junior női OB I-III. helyezettjei.

Az összes többi versenyző minősítéstől függetlenül (beleértve az I. osztályt is) jogosultsággal rendelkezik a bajnokságon való indulásra, ha megfelel a korosztályával szemben támasztott indulási (lehetőségeknek) követelményeknek.

 

Férfiak

¾       serdülő „B” korosztály csak saját évjáratában és súlycsoportjában versenyezhet, kivéve a CSB-t

¾       Serdülő „A” korosztály az ifjúsági korcsoportban

¾       ifjúsági korosztály a junior korcsoportban

¾       ifjúsági utolsó éves a felnőtt korcsoportban

¾       junior a felnőttben is indulhat

 

 

Nők

¾       serdülő korosztály az ifjúsági korcsoportban

¾       ifjúsági korosztály a junior korcsoportban

¾       ifjúsági korosztály a felnőtt korcsoportban

¾       junior korosztály a felnőtt korcsoportban is indulhat

 

VI. A sportorvosi igazolás érvényessége

  1. A sportorvosi engedély akkor érvényes, ha azt az illetékes testnevelési és sportegészségügyi intézet (rendelő) adta meg, és a sportegyesületi tagsági könyv orvosi igazolás rovatában keltezéssel, hivatalos bélyegzővel és orvosi aláírással ellátva igazolta, hogy a versenyző versenyezhet.
  2. A sportorvosi engedély (igazolás) érvényességi ideje:

—  18 éven aluli versenyzők: 6 hónap;

—  18 év feletti versenyzők: 12 hónap.

  1. Az illetékes testnevelési és sportegészségügyi intézet (rendelő) a sportorvosi engedély érvényességi idejét az előző pontban foglaltaknál rövidebb időben is megszabhatja, ha a sportoló egészségi állapota, vagy a várható nagyobb terheléssel járó fokozott igénybevétel azt szükségessé teszi.
  2. A sportegyesületi tagsági könyvben a következő feliratú orvosi bélyegzők használhatók: versenyezhet, ideiglenesen eltiltva, nem sportolhat, ellenőrzés…hét.
  3. Az edzések megkezdéséhez szükséges előzetes alkalmassági vizsgálat után a bélyegzőt külön ellenőrző lapra, vagy szövetségek, sportegyesületek által készített nyomtatványra kell bélyegezni, a sportegyesületi tagsági könyvbe nem lehet.

 

VII. Csapatbajnokságokon való indulási jogosultság

  1. Egy korcsoport összes súlycsoport számának a kétszeresét lehet egy csapatba benevezni.
  2. A korcsoport összes súlycsoport számának a felénél eggyel több súlycsoportban kell versenyzőt mérlegelni.
  3. Diák és serdülő korcsoportban induló versenyző csak a mért súlycsoportjában indulhat.
  4. a. Ifjúsági a saját korcsoportjában a mért súlyától eggyel magasabb súlycsoportban.

b. Junior korcsoport a mért súlyától eggyel magasabb súlycsoportban versenyezhet.

c. A felnőtt korcsoportú versenyző a mért súlyától felfelé szabadon mozgatható.

A felnőtt csapatbajnokságon egyszeri átigazolással hazai versenyzőkön kívül 3 külföldi versenyző igazolható. Találkozónként csak 3 egyszeri igazolt versenyző foglalkoztatható.

  1. Megyei – regionális csapatbajnokságokat a regionális szövetségek szervezik és bonyolítják le.

VIII. Külföldi állampolgárságú versenyző indulási jogosultsága

  1. A magyar egyesületekhez leigazolt külföldi állampolgárságú sportolók a magyar nemzeti bajnokságok kivételével indulhatnak a magyar versenyrendszerben, ha megfelelnek a Nyilvántartási átigazolási és versenyzési engedély szabályzatban leírtaknak:

- rendelkezik hazája szövetségének engedélyével,

- külföldi klubjának engedélyével.

  1. Honosítási kérelemmel rendelkező sportoló, aki hosszabb ideje tartózkodik az országban, egyéni elbírálás eredményeként indulhat a magyar nemzeti bajnokság versenyrendszerében.
  2. Ideiglenes, vagy menekült státusban lévő sportolóra a külföldi állampolgárságú versenyzőre vonatkozó szabályok érvényesek.

 

IX. Magyar állampolgárságú külföldre szerződött versenyző indulási jogosultsága a hazai versenyrendszerben

  1. Az a magyar versenyző, akinek engedélye van egy befogadó ország egyéni nemzeti bajnokságában való indulásra, az a magyar egyéni nemzeti bajnokságon nem indulhat.
  2. Az a magyar versenyző, akinek engedélye van egy befogadó ország nemzeti csapatbajnokságában való indulásra, az a magyar nemzeti csapatbajnoki versenyen, vagy versenyrendszerben részt vehet.

 

X. Hazai és nemzetközi meghívásos versenyek

Az Egészségügyi Minisztérium és az MJSZ általános szabályait betartva a leírtaktól eltérő korcsoportban és súlycsoportban is indulhat versenyző a rendező szakosztály és benevező egyesület, valamint a szülő felelősségére.

 

XI. Diák sportkörök, diák egyesületek versenyzési szabályzata

  1. Azok a diák versenyzők, akik az MJSZ versenyrendszerében el kívánnak indulni, úgy rájuk is az eddig leírtak az irányadók.
  2. Azok a diáksportolók, akik a részükre kiírt országos diákbajnokságon (általános, középfokú, főiskolai, egyetemi) el kívánnak indulni, a következő feltételekkel indulhatnak:

-          rendelkezik diákigazolvánnyal, vagy leckekönyvvel;

-          sportorvosi „versenyezhet” engedéllyel;

-          az oktatási intézménye benevezi.

  1. A diákversenyeket az MJSZ által elfogadott szabályok (nem, korcsoport, súlycsoport) szerint kell kiírni.

4.      Akik a területi diák versenyeken részt vettek, azok az országos diákolimpiára is jogosultságot szereztek.

 

 

 

Asztali nézet