Kovács Antal (1972. május 05.) a magyar cselgáncssport első olimpiai bajnoka. Barcelonában váratlanul ugyan, de megérdemelten nyerte a 95 kg-osok aranyérmét. Hazatérésekor ezrek köszöntötték a Ferihegyi repülőtéren. Szülővárosának, Paksnak a díszpolgára lett. Akkoriban az egyik legnépszerűbb magyar sportember volt, Atom Anti néven emlegették. Hivatalos világversenyen azóta csak egyszer szólították a dobogó legmagasabb fokára, 1993-ban, amikor Hamiltonban megnyerte a világbajnokságot. Sajnálatos, ismétlődő sérülései mindig hátráltatták a felkészülésben. Atlantában ötödik lett. Sydney előtt csak az utolsó sorozatversenyeken tudta biztosítani részvételét, az olimpián nem ért el helyezést. Negyedik olimpiai indulására nagy reményekkel készült. Az ünnepélyes megnyitón a magyar csapat zászlóját vitte. Reményeit nem tudta valóra váltani.
Athént követve már csak néhány alkalommal lépett a tatamira. Közgazdász diplomát szerzett Pécsett, doktori disszertációját is megirta .
A Paksi Atomerőben vezető beosztásban dolgozik, a Sportegyesület ügyvezető elnöke, a MOB tagja és beválasztották a MOB felügyelő bizottságába.
Tagja a Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának. (forrás MOB)
1993-ban az év férfi sportolója lett.
Felnőtt eredményei:
Magyarország első olimpiai-bajnoka a sportágban (Barcelona, 1992)
Olimpiai V. (Atlanta, 1996)
Magyarország első világbajnoka a sportágban (Hamilton, 1993)
Világbajnoki II. (München, 2001)
Európa-bajnoki II. (Bukarest, 2004)
Csapatban Európa-bajnoki II. (Debrecen, 2005)
5x Európa-bajnoki III. (Párizs, 1992; Athén, 1993; Maribor, 2002; Düsseldorf, 2003; Budapest, 2004)
Európa-bajnoki V. (Birmingham, 1995)
Grand-Prix II. (2001)
World-Masters III. (2002)
2x Szuper A-Világkupa I. (Párizs, 2001; Moszkva, 2003)
2x Egyetemi világbajnok (Prága, 1998; Malaga, 2000)
Egyetemi világbajnoki III. (Münster, 1994)
Soriki Kupa I. (Japán, 1994)
Song-Yong Kupa I. (Korea, 1990)
6x Magyar-bajnok (1993, 1994, 1997, 1998, 1999 és 2003)
Magyar-bajnokság III., V. (1990; 1991)
Junior eredményei:
Világbajnokság II. (Buenos Aires, 1992)
Európa-bajnokság III. (Pieksamaki, 1991)
Nemzetközi Atom Kupa I., II. (Paks, 1989; 1990)
Magyar-bajnokság 2x I., 2x III. (1991, 1992; 1989, 1990)
Ifjúsági eredményei:
Ifjúsági Barátság-verseny I. (Berlin, 1990)
Magyar-bajnok (1987, 1988, 1990)
TUNCSIK JÓZSEF: Született: 1949. szeptember 23., Debrecen Sportága: cselgáncs Súlycsoportjai: 63, majd 1977-től 65 kg Legjelentősebb eredményei: - Európa-bajnok (1976, Kijev) - olimpiai bronzérmes (1976, Montreal) - Európa-bajnoki bronzérmes (1978, Helsinki) - ötszörös magyar bajnok (1972, 1973, 1974, 1975, 1977) edzőként, sportvezetőként: - 1971-ben a budaörsi szakosztály alapítója - 1978-tól a Honvéd vezetőedzője - 1979-től a Paksi Atomerőmű SE edzője - 1990-től 1994-ig a Budaörsi SC társadalmi elnöke
FOLYTATJUK!!!
A magyar judo olimpiai eredményei:
MAGYAR JUDÓSOK SZEREPLÉSE AZ OLIMPIÁKON 2008-IG
FORRÁS:
XVIII. TOKIÓI NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. 1964. október 10.–október 24.
Japán hosszú utat tett meg azóta, hogy 1909-ben először találkozott az olimpiai eszmével. Ázsia 1964-ben Tokió révén lehetett első alkalommal házigazdája az olimpiai játékoknak. Huszonnégy évet kellett erre a pillanatra várni.
Ekkor még négy súlycsoportban versengtek a férfiak, s egy kategória kivételével minden kategóriát a japánok nyerték meg. Bemutató sportágként a baseball és a budo szerepelt. A játékokon 93 ország 5140 versenyzője, 20 sportágban, 163 számban vetélkedett.
Magyarországot 16 sportágban 182 versenyző képviselte, ekkor cselgáncsban még nem indult magyar versenyző. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
XIX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. MEXIKÓVÁROS 1968. október 12.–október 27.
Az 1968-as olimpián 112 ország 5531 versenyzője 19 sportág 172 számában viaskodott. Magyarországot 15 sportágban 167 versenyző képviselte. Ezen az olimpián a judo nem szerepelt. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
XX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. MÜNCHEN 1972. augusztus 26.–szeptember 11.
A versenyeket 22 sportágban, 121 ország részvételével, 195 versenyszámmal, 7123 versenyző részvételével rendezték meg. Magyarországot 20 sportágban 232 versenyző képviselte. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
A cselgáncs (judo) újra helyet kapott a játékokon, de ekkor a versenyt már nem négy, hanem hat súlycsoportban rendezték meg. A magyarok először képviseltették magukat az olimpián, minden súlycsoportban indult versenyzőnk.
Ipacs László (80 kg), aki az 1972-es vorburgi Eb-n bronzérmet szerzett, sajnos a harmadik fordulóban kiesett. A súlycsoportjában indulók száma 35 volt, így helyezetlen maradt.
Petrovszky Mihály (+93 kg és abszolút kategória) két súlycsoportban is indult, nehézsúlyban az első, abszolút kategóriában pedig a második fordulóban búcsúzott.
Az indulók száma nehézsúlyban 21, abszolútban 29 volt.
Szabó Ferenc (63 kg) 29 indulóból a negyedik fordulóban esett ki.
Varga Imre (93 kg) 30 induló közül az első fordulóban esett ki, így szintén helyezetlen maradt.
Hetényi Antal (70 kg) 29 indulóból, remek versenyzéssel az V. helyetszerezte meg, így ő lett az első olimpiai pontszerzőnk cselgáncsban.
Hetényi sikere meglepetés volt, ugyanakkor Ipacstól és Szabótól jobb eredményt remélt a vezetés.
XXI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. MONTREAL 1976. július. 17.–augusztus 1.
A versenyeket 22 sportágban, 92 ország részvételével, 198 versenyszámmal 6028 versenyző részvételével rendezték meg.
Magyarországot 17 sportágban 178 versenyző képviselte. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
Az olimpián szintén minden súlycsoportban képviseltettük magunkat, s megszületett az első olimpiai érem is sportágunkban a 63 kg-os Tuncsik József révén.
Tuncsik József (63 kg), aki az 1976-os kijevi Eb-n aranyérmet szerzett, az olimpián a III. helyen végzett. (32 induló)
Ipacs László (93 kg), második fordulóban kiesett, 35 induló volt kategóriájában.
Kiss Endre (80 kg), 32 induló közül a második fordulóban kiesett.
Molnár Károly (70 kg), 29 induló. Az első fordulóban esett ki.
Petrovszky Mihály (+ 93kg) az1976-os kijevi Eb-n bronzérmet szerzett, azonban az olimpián 20 induló közül a harmadik fordulóban kiesett.
Varga Imre (abszolút kategória), 30 induló, második fordulóban kiesett.
XXII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. MOSZKVA 1980. július 19.–augusztus 13.
A versenyeket 22 sportágban, 80 ország részvételével, 203 versenyszámmal, 5217 versenyző részvételével rendezték meg. Magyarországot 20 sportágban 263 versenyző képviselte. A magyar válogatott minden súlycsoportban képviseltette magát (Hencsei és mtsai., 2000 alapján).
Moszkvában nehezen indult a magyar cselgáncsozók éremszerzése, már-már úgy tűnt, hogy a hozzájuk fűzött reményeket nem sikerül beváltaniuk. A birkózók jó eredményei után a közvélemény a másik népszerű küzdősport képviselőitől is hasonló sikereket vártak. A jócskán megfiatalított válogatottól a szövetség is elvárta a jó szereplést.
Sajnos, a már tapasztaltnak tekinthető Varga Imre (abszolút kategória) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a harmadik fordulóban kiesett.
Kincses Tibor (60 kg), az IBV-n már bizonyított aranyérmével, s ellenfeleit sorra legyőzte most is. Győzelmi sorozatában csupán a kubai Rodriquez tudott véget vetni, így végül a harmadik helyenvégzett. Mégis kiemelkedő teljesítménynek számít, hiszen először vett részt ilyen nagyszabású nemzetközi versenyen (29 induló).
Ozsvár András (abszolút), 21 induló. Nehéz ágra került, hiszen három olimpiai bajnokkal is meg kellett mérkőznie, akik közül kettőt meg is vert, egyedül a francia Parise-t nem, s így végül ő is bronzérmetszerzett.
Szepesi István (95 kg), újpesti versenyző, annak ellenére, hogy legyőzte az olimpiai és világbajnok francia Ruge-t, „csak” az ötödik helyet tudta elérni.
Gelencsér Imre (65 kg), 29 induló. Az első fordulóban esett ki.
Gyáni János (78 kg), 29 induló. Az első fordulóban esett ki.
Kiss Endre (86 kg), 27 induló. Az első fordulóban esett ki.
Molnár Károly (71 kg), 30 induló. A második fordulóban esett ki.
Ezzel a teljesítménnyel a magyar cselgáncssport jelentős lépést tett előre, hiszen a müncheni 2 és a montreali 4 pont után Moszkvában összesen 10 ponttal járult hozzá a magyar olimpiai csapat összesített VI. helyezéséhez (éremtáblázat alapján).
XXIII. NYÁRI OLIMPIA. LOS ANGELES 1984. július 28.–augusztus 12.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kiéleződött politikai helyzet miatt Moszkva felszólította a szocialista országok nemzeti olimpiai bizottságait, hogy bojkottálják a játékokat.
Így nagyon sok fiatal magyar sportolót fosztottak meg az olimpiai szerepléstől. A judósok közül nem indulhatott Nagysolymosi Sándor, Hevesi Zsolt, Szepesi István, Tamás László, Kincses Tibor, Hangyási László, Gelencsér Imre, Fürjész István és Tóth Béla, akik ekkorra számos Eb- és Vb-helyezéssel és éremmel bizonyították kiválóságukat.
Az 1984-es Varsói Barátság Versenyen 71 kg-ban Nagysolymosi Sándor aranyérmet szerzett, 95 kg-ban Molnár Lajos bronzérmet, míg 86 kg-ban Gyáni János, +95 kg-ban Dubovszki István és abszolút kategóriában Tolnai László ötödik helyezést ért el. (Sági, 2004 alapján)
XXIV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. SZÖUL 1988. szeptember 17.–október 2.
A versenyeket 24 sportágban, 159 ország részvételével, 237 versenyszámmal, 8465 versenyző részvételével rendezték meg. Magyarországot 18 sportágban 188 versenyző képviselte. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
A cselgáncssport ismét fordulóponthoz érkezett, bemutatót rendeztek női cselgáncsban, illetve taekwondóban is, mely 2000-től vált olimpiai sporttággá.
7 súlycsoportban (60, 65, 71, 78, 86, 95, +95 kg) rendezték meg a férfiversenyeket, hazánk minden súlycsoportban indított sportolót.
Bujkó Tamás (65 kg), 42 induló (!), az V. helyet szerezte meg.
Dubovszky István (+95 kg), 26 induló, V. hely.
Hajtós Bertalan (71 kg), 41 induló, V. hely.
Csák József (60 kg), 37 induló. A négy közé jutásért, a negyedik fordulóban esett ki.
Gyáni János (86 kg), 36 induló. A négy közé jutásért, a harmadik fordulóban esett ki.
Németh Károly (78 kg), 41 induló, az első fordulóban esett ki.
Varga István (95 kg), 21 induló. A nyolc közé jutásért, az első fordulóban esett ki.
XXV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. BARCELONA 1992. július 25.–augusztus 9.
A versenyeket 26 sportágban, 169 ország részvételével, 257 versenyszámmal, 9367 versenyző részvételével rendezték meg.
Magyarországot 21 sportágban 217 versenyző képviselte. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
A barcelonai olimpián a női judo már teljes jogú versenyszámként szerepelt. Ez az olimpia a magyar judo életében az eddigi legeredményesebb, hiszen itt szereztük meg első – és eddig egyetlen – olimpiai aranyérmünket Kovács Antal (95 kg) révén. Nem csak emiatt kiemelkedő ez az olimpia, hiszen az egy arany-, két ezüst-, egy bronzéremmel és egy ötödik hellyel, 23 ponttal járultunk hozzá a magyar olimpiai csapat összesített VIII. helyezéséhez (éremtáblázat).
Ezenkívül a judo összesített éremtáblázatban a magyar csapat a második helyen végzett a japán válogatott mögött. Tehát joggal állíthatjuk, hogy eddigi legsikeresebb olimpiánk judo sportágban a barcelonai.
A magyar judocsapat 7 férfi, és 5 női versenyzővel indult.
Kovács Antal (95 kg), 34 induló, I. helyezett.
Csák József (65 kg), 46 induló, II. helyezett.
Hajtós Bertalan (71 kg), 44 induló, II. helyezett. A döntőben elvettek tőle egy akciópontot a japán Kogu Tosihikó ellen, mely sportpolitikai döntés volt, s ezzel nemcsak tőle vették el az aranyérmet, de országunktól is az elsőséget az olimpiai judo éremtáblán.
Csősz Imre (+95 kg), 28 induló, III. helyezett.
Wágner József (60 kg), 43 induló, V. hely.
Zsoldos Zsolt (78 kg), 42 induló. Ötödik fordulóban esett ki.
Korbel Károly (86 kg), 33 induló. Második fordulóban kiesett.
Gránitz Éva (+72 kg), 21 induló, (7. hely).
Király Anita (66 kg), 21 induló. Harmadik fordulóban kiesett.
Nagy Zsuzsa (61 kg), 29 induló. Második fordulóban kiesett.
Parragh Katalin (52 kg), 25 induló. Első fordulóban kiesett.
Pekli Mária (56 kg), 23 induló. Első fordulóban kiesett.
Az olimpia után a judo még népszerűbb lett Magyarországon, mint előtte volt. Nem csak az egyesületeknél egyre növekvő létszámban mutatkozott meg népszerűsége, hanem abban is, hogy az oktatáspolitika is felfigyelt rá.
Az 1995-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT), melyet 1998-tól vezettek be felmenő rendszerben az iskolákban, az európai mintáknak megfelelően próbálta minden műveltségterületen belül a legmodernebb és legszínesebb tartalmakat előírni. Így a testnevelés és sport műveltségterületen belül több más mai, modern tartalom mellett helyet kaptak a küzdőfeladatok és -játékok, a küzdősportok és az önvédelem. A küzdősportok közül a grundbirkózás, aikido és judo került az iskolai testnevelésórákon tanítható tartalmak közé. Itt meg kell említenünk Dr. Galla Ferenc nevét, aki sokat tett ezért.
Németh (2000, 2. o.) szerint többek között a barcelonai olimpián elért eredményeinknek köszönhetjük, hogy a judo bekerült a tanítható tartalmak közé.
XXVI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. ATLANTA 1996. július 19.–augusztus 4.
A versenyeket 27 sportágban, 197 ország részvételével, 271 versenyszámmal, 10306 versenyző részvételével rendezték meg. Magyarországot 22 sportágban 214 versenyző képviselte. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
A magyar judocsapat 7 fővel vett részt az olimpián.
Csák József (65 kg), 35 induló, V. helyezett.
Kovács Antal (95 kg), 32 induló, V. helyezett.
Csősz Imre (+95 kg), 34 induló.Az ötödik fordulóban a vigaszágon kiesett.
Gránitz Éva (+72 kg), 20 induló.A negyedik fordulóban a vigaszágon kiesett.
Hajtós Bertalan (71 kg), 35 induló.A harmadik fordulóban kiesett.
Kunyik Zsolt (60 kg), 34 induló.A második fordulóban kiesett.
Pekli Mária (56 kg), 22 induló.A negyedik fordulóban a vigaszágon kiesett.
Sajnos, a barcelonai sikereket nem tudtuk megismételni. Azóta is keresi a szakvezetés az okát, hogy mi miatt tudtunk olyan kiemelkedő eredményeket elérni a 92-es olimpián.
XXVII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. SYDNEY 2000. szeptember 16.–október 1.
A versenyeket 29 sportágban, 199 ország részvételével, 300 versenyszámmal, 11084 versenyző részvételével rendezték meg. Magyarországot 20 sportágban 178 versenyző képviselte. (Hencsei és mtsai., 2000 alapján)
A nemzetközi judoszövetség új súlycsoporthatárokat vezetett be, így a férfiak 60, 66, 73, 81, 90, 100 és +100 kg-ban versenyeztek.
Pekli Mária (57 kg) Ausztráliába ment férjhez, így Sydneyben már ausztrál színekben indult, s bronzérmet szerzett.
A magyar judocsapat 6 fővel utazott Sydneybe (öt férfi- és egy női versenyző).
Csák József (66 kg), akinek ez volt a negyedik olimpiája, sajnos nem tudta megismételni a barcelonai sikerét, s 35 indulóból a második fordulóban esett ki.
Csősz Imre (+100 kg) 33 indulóból a második fordulóban esett ki.
Illyés Miklós (73 kg) 34 indulóból a második fordulóban esett ki.
Kovács Antal (100 kg), olimpiai bajnokunk33 indulóból a harmadik fordulóban esett ki. Ekkorra már több térdműtéten is átesett, mely nehezítette felkészülését.
Tölgyesi Krisztián (81 kg) 37 indulóból a második fordulóban esett ki.
XXVIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK. ATHÉN 2004. augusztus 13–29.
202 ország versenyzői vettek részt az olimpián. Cselgáncs vonatkozásában meg kell említeni, hogy az olimpiai megnyitó ünnepségen Kovács Antal cselgáncsozó vitte a magyar csapat zászlaját. A judo népszerűségét az is jelzi, hogy rajta kívül számos judos vitte még országának zászlaját.
A magyar csapat sajnos csak két főből állt, hiszen a kvalifikációs versenyek során sorra véreztek el cselgáncsozóink. A nők közül senki sem kvalifikálta magát sem a vb-n, sem az Eb-n, sem pedig az „A” kategóriás versenysorozatban.
Ungvári Miklós (66 kg) első küzdelme során ponthátrányból tudott ippon győzelmet elérni a negyedik perc végére. A nyolc közé jutásért a második küzdelme során azonban kikapott, s ellenfele sajnos a vigaszágon sem vitte tovább.
Kovács Antal (100 kg) erőnyerőként jutott a második fordulóba, ahol a háromszoros világbajnok, olimpiai aranyérmes japán Inoue volt az ellenfele. Sajnos ezúttal nem sikerült legyőznie a japánt (a budapesti Körcsarnokban, Hungária Kupán már sikerült legyőznie). Inoue a negyedik körben kikapott a holland Van der Geesttől, így a vigaszág reménye is elszállt. (Büki, 2004/3, 48. o.)
XXIX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK PEKING 2008. augusztus 8–24.
28 sportágban, 302 versenyszámban mérték össze tudásukat a sportolók, egy számmal többen, mint négy évvel korábban Athénban.
A magyar judosok szép számmal kvalifikálták magukat az olimpiára, s a vezetés is legalább két éremben reménykedett. A fiatalokból álló csapat végül négy hetedik helyezéssel zárt, melyből a legfájóbb az élete legjobb formáját mutató Ungvári helyezése, aki vitatott körülmények között fejezte be menetelését.Baczkó Bernadett (57 kg) első mérkőzésén kikapott a bajai származású, azóta már Ausztráliába férjhez ment Pekli Máriától.
Második mérkőzésén tunéziai ellenfelét legyőzve jutott tovább, majd második vigaszági mérkőzésén kikapott francia ellenfelétől, így hetedik lett.
Mészáros Anett (70 kg) első mérkőzésén orosz ellenfelét legyőzte, második mérkőzésén az olimpiai címvédő japán Maszae Uenótól kapott ki, majd ipponnal verte kínai ellenfelét a vigaszágon. Következő mérkőzésén amerikai ellenfelétől ipponvereséget szenvedett, s végül 7. helyezett lett.
Ungvári Miklós (66 kg) helyezetlenül zárt. A magyar versenyzőnek selejtezőt kellett vívnia kínai ellenfelével a legjobb 32 közé kerülésért, melyet megnyert. Következő mérkőzésén a súlycsoport egyik favoritját, a grúz Kedelasvilit győzte le. Következő orosz ellenfelével való küzdelme során sajnos a magyar versenyzőt többször is hátrányosan kezelték a bírók, így több vitatott bírói döntés után kikapott, s végül helyezetlen maradt.
Hadfi Dániel (100 kg) első mérkőzésén ipponnal győzte le líbiai ellenfelét, kameruni ellenfelét szintén ipponnal győzve jutott a negyeddöntőbe. Itt ipponnal kapott ki kazah ellenfelétől, bosnyák ellenfelét azonban legyőzte. Lengyel ellenfelétől kikapott, így végül 7. helyezett lett.
Csernoviczki Éva (48 kg) első mérkőzését simán nyerte brazil ellenfelével szemben, majd a kategória favoritjával, a román Dumitruval mérkőzött, akitől kikapott. Ezt követően legyőzte dél-koreai ellenfelét, a következő mérkőzésén veszített, így végül a 7. helyen zárt.
Bor Barna (+100 kg) egy vesztes mérkőzés után helyezetlenül zárt.
1964, TOKIÓ (JAPÁN)
1972, MÜNCHEN (NSZK)
1976, MONTREAL (KANADA)
1980, MOSZKVA (SZOVJETUNIÓ)
1984, LOS ANGELES (EGYESÜLT ÁLLAMOK)
1988, SZÖUL (DÉL-KOREA)
1992, BARCELONA (SPANYOLORSZÁG)
1996, ATLANTA (EGYESÜLT ÁLLAMOK)
2000, SYDNEY (AUSZTRÁLIA)
2004, ATHÉN (GÖRÖGORSZÁG)
2008, PEKING (KÍNA)
FÉRFIAK