www.judocegled.ewk.hu

Plavecz Tamás: Judo Kislexikon

AIKIDO

Az aikido jelentése: harmonikus erő útja. Ueshiba Morihei (1883-1969) által, az ősi hagyományos japán harcművészetekből (elsősorban az aiki jutsuból) létrehozott, ezekhez képest továbbfejlesztett védelmi jellegű pusztakezes harcművészet.

Legalapvetőbb jellegzetessége , amely a harcművészetek nagy többségétől erősen megkülönbözteti, hogy az ellenfelek egymás támadóenergiáját használják ki a védekezésben (az ütés vagy rúgás lendületének továbbvitelével és a támadó eldobásával stb.)

UESHIBA Morihei . régi szamuráj-családban született, de gyermekkorában igen gyenge fizikumú volt és ezért elhatározta, hogy felnőtt korára, megismerve különféle harcművészeteket ( Ju jntsu, kendo stb.) erőssé és több támadóval szemben is legyőzhetetlenné teszi magát.

29 éves korában már erős fizikummal és nagy jártassággal rendelkezik a harcművészetek terén. Ekkoriban találkozott Sokaku Takeda, Japán egyik legutolsó aktívan működő (harcoló) szamurájával, aki akkoriban az Aiki Jutsu Daito Ryu nevű stílusának a legkiválóbb képviselője volt. Ueshiba minden egyes technikáért magas összeget fizetett mesterének, akinek révén 1922-re ezen stílus nagymestere lett. Mivel Takeda stílusa rendkívül durva és agresszív küzdőrendszer volt – amely nem az ellenfél ártalmatlanná tételét,hanem annak megsemmisítését célozta – ezért Ueshiba a durva és az ellenfél életének kioltására irányuló technikákat kiiktatva a támadó energiájának hatékony és elegáns kihasználása tette iskolája alaptézisévé. A japán harcművészetek közül az egyik legmisztikusabb és legfilozófikusabb, valamint talán a legnehezebbben elsajátítható küzdő rendszer.

IRODALOM:

Tomiki Kenji, „Judo and Aikido (Tourist library 22)”, Tokyo, Japan, Japan Travel, 1960, 1963, 1966, 1967, 1968, 184p, BLC.
Ueshiba Kishimaru,” Best Aikido”, Kodansha International, 2002, 167p, ISBN 4770027621.
Shioda Gozo (trans. Geoffrey Hamilton), „Dynamic Aikido”, New York, USA, Koddansha International, 1968, 160p,

AKE ake - vörös

Ao, aoiro, aoi - kék

Aorio obi - kék öv

ARIGATO - köszönöm

ARASHI– kitörés

AKA, AKE (sötét) – vörös

AO,AOIRO,AOI – kék

AORIO OBI –kék öv, a második KYU fokozat övszíne

ARIGATO – köszönöm

ASHI - láb

ASHI BARAI – lábsöprő mozdulat, amelyben a TORI lábfejét az UKE lába mellé vagy mögé helyezi és amikor létrejön az egyensúlyvesztési helyzet, a TORI kisöpri az UKE lábát, aki az elsöpört láb oldalán a földre kerül.

ASHI GARAMI – egymásba fogó lábkulcs. (lásd még VERSENYSZABÁLYOK 17. cik. e.) fejezet) A KATAME-NO-KATA 15. technikája. A versenyeken ma tiltott technika.

ASHI GATAME – a felsőtest lábkulcsos leszorítása. Leszoritástechnika, amelyben ellenfelünk egyik karját nyujtott helyzetben feszitjük, úgy hogy az UKE arccal a TATAMI ifelé néz a TORI pedig egyik lábbával átlép az UKE feszített vállán, majd a térdhajlata alatt feszíti annak karját. (A technika a HARA-GATAME egyik változata)

ASHI-GURUMA (kaszáló körgáncs)

Az állástechnikák közé, annak is a lábbal végrehajtott csoportjába tartozik. A GO-KYO rendszer 20. dobása. Övvizsgarendszerünkben a 2. KYU-nál szerepel. A dobást az alapító KANO Jigoro fejlsztette ki a

HIZA-GURUMA (térdingatás) „fordított” változataként.

Kombinációi: OSOTO-GARI

HARAI-GOSHI

TAI-OTOSHI

Ellendobása: NIDAN KOSOTO-GARI

Legkiemelkedőbb képviselője: Jean-Luc Rouge (1949 -) 1975-ös Világbajnok (Bécs)

Négyszeres Európa-bajnok (Madrid, 1973; Ludwigshafen 1977; Brüsszel, 1979; Bécs, 1980)

Az 1973-mas Madridi Európa-bajnokságon a 93 kg-ban a döntő mérközéseket a szovjet Muzajev, majd a Brit David Starbrook ellen evvel a technikával nyerte meg.

ASHI-JIME (fojtás lábbal)

ASHI WAZA – (lábtechnikák) Az állástechnikák (TACHI WAZA) egyik része, melyhez a lábbal inditott dobások tartoznak. A technikák gerincét három dobás alkotja: OKURI ASHI BARAI (bokaingatás oldalra), SASAE TSURI KOMI AHI (bokaingatás forgással), UCHI MATA (belső combdobás) ASHI-WAZA technikái:

HIZA GURUMA, OUCHI GARI, OSOTO GARI, SASAE TSURIKOMI ASHI, ASHI GURUMA, HARAI TSURIKOMI ASHI, OKURI ASHI BARAI, DEASHI BARAI, KOUCHI GARI, KOSOTO GARI, KOSOTO GAKE, UCHIMATA, OSOTO OTOSHI, OSOTO GURUMA, OGURUMA, KANI BASAMI, YAMA ARASHI, OSOTO GAESHI, OUCHI GAESHI, UCHIMATA GAESHI, HANE-GOSHI-GAESHI, HARAI-GOSHI-GAESHI.

IRODALOM:

1.Nishioka, Hayward, „Foot throws: Karate Judo and self-defence”, Santa Clarita, California, USA, Ohara Publication, 1972, 95p, ISBN 0897500253.

2. Sato Noboyuki, „Ashiwaza (judo masterclass techniques)”, Marlborough, United Kingdom, Crowood, 1990, 111p, ISBN 1852234911.

3. Swain, Michael, „Ashiwaza 2: ouchi-gari, kouchi-gari, kosoto-gari, hiza-guruma (judo masterclass techniques)”, London, United Kingdom, Ippon Books, 1994, 111p, ISBN 1874572658.

ATAMA – fej

ATAMA-HISHIGI („fej szorítás”)

a TORI az UKE-t KESA-GATAME pozicióban leszorítja, de a leszorító karját nem az UKE nyaka alá csusztatja, hanem annak fejét „préseli” a hóna alá. Ma már ez TILTOTT technika a RANDORI-k és mérkőzések során.

ATATAMARU – „bemelegítés”, az edzést megelőző nyújtó és előkészítő gyakorlatok összefoglaló neve

ATEMI – jelentése: ütés vagy rúgás a test érzékeny pontjaira ( az ateru = ütni és a mi= test szavak összetételéből származik)

ATEMI WAZA – ütéstan

Két alcsoportot különböztetünk meg az atemi waza-n belül :

1. ütések, csapások kézzel

2. rúgások

A mai modern versenyjudoban az ütéseket és a rúgásokat csupán a KATAk bemutatása közben gyakorolják. Mára, a valaha élet-halál kérdését eldöntő művészet teljesen versenysporttá vált. (lásd még KATA-k fejezet KIME NO KATA).

AWASATE – együtt, egyszerre

AWASATE IPPON – Győzelem két fél ponttal ( lásd még VERSENYSZABÁLYOK fejezet 21. cikkely)

AYUMI ASHI – normál lépés, rendes járás

BANZAI – éljen, hurrá

BARAI – egy dobáscsoport összefoglaló neve (jelentése : söprés)

Ide tartozik : DEASHI BARAI, KOUCHI BARAI, OUCHI BARAI, OKURIASHI BARAI, HARAI TSURIKOMI ASHI. Ezeknél a dobásoknál a TORI általában hátrafelé mozgásból dob kihasználva az UKE előre irányuló mozgását és a mozgást folytatva az UKE lábát oldal irányba kisöpri.

BASAMI – olló

BRAZIL JU-JUTSU, tulajdonképpen a KANO Jigoro által megújított JU JUTSU, azaaz a JUDO brazíliai viszonyokra és életstílusra alkalmazott formája, ami a huszas években történt kifejlesztése óta számos JUDO elemmel szegényedett, de ugyanakkor számos más brazil küzdősportból és harcművészetből átvett elemmel gazdagodott. Alapítói, a Gracie-fivérek egy MAEDA Mitsuyo nevű japán bevándorlótól tanultak, aki rendkívüli harcos volt, s egyben KANO Jigoro kiváló tanítványa is. A tanítványok hamarosan önállósitották magukat: az önvédelmi és tényleges küzdelmi szituációkban kevéssé használható JUDO-fogásokat és technikákat kiiktatták majd számos ütést és rúgást emeltek be – pl. a CAPOEIRA-ból. Az eredeti JU JUTSU-hoz hasonlóan megengedettek, sőt jellegzetesek a karfeszítések, csavarások, fojtások stb. . Viszont mindkét japán elődjénél hangsúlyosabbak a földharctechnikák, a kar-és lábkulcsok, amelyek különösen nagy fájdalommal járhatnak, és könnyen a küzdelem feladására késztethetnek bárkit, de jellegzetes földreviteli technikák éppugy, minta szabadulások is.Az eredeti japán öltözéket (JUDOGI) is váltogatják modernebb ruhákkal és a brazil éghajlatnak éséletvitelnek megfelelőbb testheztapadó rövidnadrággal. Ezen utóbbi a Brazil Submission Grappling, ami a ruhafogás helyett az izzadságtól csúszós emberi testet igyekszik „megragadni”. Csak a 90-es évek elején vált nemzetközileg is ismertté, amikor egy Gracie-leszármazott (Royce) több ketrecharc (Ultimata Fighting) Bajnokságot is megnyert. Manapság népszerűsége az egész világon töretlen, és könyvek tucatjai jellennek meg erről a praktikus, ám kicsit még számunkra misztikus önvédelmi küzdősportról.

IRODALOM:

Machado, Jean Jacques: Peligro, Kid, “Brazilian Jiu-jitsu: Championship techniques”, Monpelier, Vermont, USA, Invisible cities press, 2004, 272p ISBN 1931229376.

Wang, George. (2002). History of Gracie Jiu-jutsu, pttp://www.geocities.com/Colosseum/5389/maeda.html.

Gracie, Carlson : Fernandez, Julio "Foca", " Brazilian Jiu-jitsu : For experts only ", Monpelier, Vermont, United States, Invisible cities press, 2004, 253p, 27 cm, LIB, ISBN 1931229341.
Gracie, Renzo : Gracie, Royler : Peligro, Kid, " Brazilian Jiu-jitsu : Theory and technique ", Monpelier, Vermont, United States, Invisible cities press, 2001, 256p, 27 cm, LIB, ISBN 1931229082.
Gracie, Renzo : Danaher, John, " Mastering Jujitsu ", Champaign, IL, United States, Human Kinetics, 2003, 233p, 27 cm, LIB, ISBN 0736044043.

BOGYO - A KODOKAN JUDO-ban alkalmazott UKEMI /esés a TATAMIra tompitással/ elődje. Ebben az eljárásban a megdobott fél a dobásból nem a hátával, a kezével tompítva a szőnyegen esik le, hanem a dobásból „lefordulva” valamely végtagjára – általában a talpára – esik. Ezt alkalmazták a csatákban is, mivel az a harcos, aki háttal a földre esett, azt általában könnyebben meg tudták semmisíteni.

BO JUTSU – a bot művészete. Kora középkori japán harcművészet, amely különböző hosszúságú (160 -200 cm) botok kezelésén alapul. Túlnyomórészt a köznép és a harcos szerzetesek (yamabushi) köreiben terjedt el az anyaországban.harcosok szoká

BUSHIDO – jelentése : bushi = harcos, do út,módszer

Az Edo –kori (1603-1868) szamurájok íratlan erkölcsi kódexe (erkölcsi normáinak összessége). A bushi réteg kialakulásával együtt a gazda-szolga viszonyból létrejöttek a vér és hely szerinti kapcsolatokkal, csatározásokkal együttjáró, a harcosok szokásának vagy a harcosok útjának mondott normatívák, mint helyes döntés, hősiesség, egyetemes szeretet, igazmondás stb.Ezeket az elveket – melyek még ma is mélyen gyökereznek a japán ember életében – az Edo-korban a konfucianizmussal és azon belül is a Chu Hsi elméletével alapozták meg, s így mint a szamurájok erkölcsi eszméje jelent meg.

Ajánlott irodalom: Inazo Nitobe BUSHIDO, Hunor Vall. 1998

BUDOKAN/ NIPPON BUDOKAN – Tokioi Sportaréna, amely 10345 m2 nagyságú és 15 ezer ember befogadására alkalmas. Az 1964-es első JUDO olimpiai mérkőzések már ebben a csarnokban zajlottak. Ma már több BUDO irányzat tartja edzéseit és versenyeit ebben a harcművészetek Mekkájának nevezett arénában.

BUTSUKARI – ösztönös mozgás

CHAIRO – barna

CHAIRO OBI – barna öv

CHAN – (lásd ZEN)

CHUI – figyelmeztetés, amely általában ismételten elkövetett enyhe vagy először elkövetett közepes súlyosságú tiltott cselekedetért jár (lásd még VERSENYSZABÁLYOK fejezet 27. cikkely b.)

CHIKARA KURABE – (jelentése: az erő vetélkedése )

A japán birkózás legősibb formája, amelyről már a Nihon Shoki (Japán Krónikák, keletkezett 720 körül) című könyv is tudósít. Ebből megtudhatjuk, hogy az i.e.230-as évekre tehetők. A következő tudósítás Suinin császár (i.e.29- i.sz.70) uralkodásának 7. esztendejére tehető. A hírek szerint egy Nomino-Sukune nevű birkózó (ő volt,akinek a javaslatára a meghalt mesterek mellé már nem az udvartartásának élő tagjait, hanem szimbolikus emberi és állati figurákat temettek el) a chikara kurabe egy változatában (itt szinte mindenféle fogás bevethető volt a győzelem érdekében) a császár jelenlétében elkeseredett ádáz küzdelemben legyőzte az akkori idők legkiválóbb birkózóját Taemo no Kuehaya-t.

DACHI / TACHI – állás, pozíció

DAI / TAI – nagy, alapvető

DAKI AGE („átkaroló felemelés”)

Ma már tiltott technika

DAN – (jelentése: fokozat, lépcső, rang)

Mielőtt KANO JIGORO megalkotta a JUDO-t (1882) nem létezett KYU / DAN besorolás.A mesterek titokként kezelték tudásukat és csak a kiválasztottaknak adtak teljes jogú felhatalmazást (mokuroku) a tanításra. Az újdonsült mesternek sokáig fizetnie kellett a tanítványok után és ez többször elég mély konfliktust eredményezett az új és régi mester között. Hasonló vita bontakozott ki DAITO RYU nagymestere Takeda Sokaku (1860-1943) és UESHIBA MORIHEI között, amikor Takeda minden daito ryu tanítvány után pénzt követelt. KANO 1883-ban IIKUBO TSUNETOSHI (1835-1889) KITO RYU JU JUTSU mestertől már megkapta ezt a jogot. A JUDO megalapítója megszakította ezt a több évszázados hagyományt és 1884-ben létrehozta új KYU / DAN rendszerét, amelyet a japán középiskolai sportból vett át. Itt az úszóversenyeken a haladó sportolók fekete övet kötöttek a derekukra. „A kezdeti szakaszban három alapszintet (KYU) és három haladó szintet (DAN) különböztettek meg. A növendékek közül Tomita Jojiro (1865- 1937) és Saigo Shiro (1866-1922) voltak az elsők, akik a shodan (1. dan) rangot megkapták.” Részlet John Stevens Három Budo Mester c. könyvéből (Hunor kiskönyvtár 1999). Bár ekkoriban még nem tettek a KODOKAN-on különbséget a yudansha (fekete övet viselők) és a mudansha (még nrm fekete övesek) képviselői között. KANO 1907-ben létrehozta a maihoz hasonló JUDOGI-t és övet (OBI).

Az övszínek még mindig csak fekete és fehér voltak ( a fehér szín az ősidőktől fogva az ártatlanság,egyszerűség jelképe volt Japánban). Majd a fekete után a fehér-vörös ( 7.-8. dan) és a vörös övet (9.-10. dan) is bevezették a KODOKAN-on a magasabb fokozatok jelölésére.

KANO és JUDO alapítója szinte egész életében csak fehér övet viselt, de a japán nagymesterek ( 7.-10. dan) is csak ritkán, ünnepi alkalmakkor viselik ezeket az eltérő színeket. A japán történelem folyamán a piros és fehér szín általában a szembenálló harcoló feleket különböztette meg: Így volt a Gempei háborúban is,ahol az egyik oldalon a Genji csapatok a fehér zászlót, a Heike a vöröset használta csapatainak jelölésére. Az 1920-as években több más harcművészetben ( KENDO, KARATE DO, /az AIKIDO-nak ekkor még nem volt teljesen kialakult formája/) is bevezették a KYU/DAN rendszert.

Ma csak 10 dan fokozatot különböztetünk meg (lásd illusztráció), de a JUDO alapítója KANO JIGORO ( 1860-1938), mint aki megismételhetetlen tettével létrehozta a JUDO-t, úgy ő is megkapta a másnak oda nem ítélhető 12. dan fokozatot. Jelenleg (2003) csak egy élő 10 dan-os mester él a világon: Anton Geesink (1934-) Hollandiában. Hazánkban a TF nyugállományú tanszékvezetője Galla Ferenc (1929-) viseli a legmagasabb (8. dan) övfokozatot. Ő 1949-ben ismerkedett meg a JUDO-val és 1953-ban kapta meg az 1. DAN fokozatot.

dan (shodan) fekete öv
dan (nidan ) fekete öv
dan (sandan) fekete öv
dan (yodan) fekete öv
dan (godan) fekete öv
dan (rokudan) piros-fehér öv
dan (shichidan) piros-fehér öv
dan (hachidsan) piros-fehér öv
dan (kudan) piros öv
dan (JUDAN) piros öv

IRODALOM

1.Nishioka, Hayward, „Foot throws: Karate Judo and self-defence”, Santa Clarita, California, USA, Ohara Publication, 1972, 95p, ISBN 0897500253.

2. Sato Noboyuki, „Ashiwaza (judo masterclass techniques)”, Marlborough, United Kingdom, Crowood, 1990, 111p, ISBN 1852234911.

3. Swain, Michael, „Ashiwaza 2: ouchi-gari, kouchi-gari, kosoto-gari, hiza-guruma (judo masterclass techniques)”, London, United Kingdom, Ippon Books, 1994, 111p, ISBN 1874572658.

DANSHA – személy aki viselheti a DAN fokozatot

DE – eléállít, tesz

DEASHI – indulás, lendület, nekirugaszkodás

DEASHI BARAI - (bokadobás előrelépésre) Az állástechnikák közül a lábdobások közé soroljuk, annak is a BARAI (söprés) csoportjába. Övvizsgarendszerünkben az 5. KYU-nál szerepel. Ez a dobás egy igazi újitás volt a JUDO-ban a JUJUTSU-val szemben, mivel a JUJUTSU-ban – a KODOKAN JUDO-t megelőző időszakban – görnyedt testtartásban küzdöttek. Az alapító KANO Jigoro ujítása forradalmi volt, mert egyenes testtartásban már kivitelezhetőek voltak ezek a gyors lábdobások.

KOMBINÁCIÓI: OUCHI-GARI

TAI-OTOSHI

MOROTE SEOI-NAGE

Ellendobása : TSUBAME GAESHI

Legjelentősebb képviselői:

Anton GEESINK (1934 - ) Olimpiai-bajnok (1964, Tókió)

Világbajnok (1961, Párizs;

1965, Rio de Janeiro: 21 szeres Európa-bajnok, 1952-1964 és 1967)

Udo Quellmalz (1967- ) Olimpiai-Bajnok (1996, Atlanta

Világbajnok (1991, Barcelona;

1995, Makuhari)

DO A szó több mélyebb és közönségesebb jelentést is hordoz: pl.: út, utca, tanítás, kötelesség, módszer, művészet és bölcsesség, helyes út, erkölcs. A nem-Japánok számára a do csupán egy végződést jelent a harcművészeti irányzatok nevében – judo, kendo, aikido stb. – de valójában természetesen sokkal többet jelent ennél.
A do a /Kínai/ tao Japán megfelelője: azaz nem csupán utat, módszert, tanítást jelent, hanem – mint elvont filozófiai fogalom – utat a harcművészet igazsága és tökéletessége felé. Szorosabb értelemben véve a hagyományos harcművészetekben egy kijelölt utat, amelyben a gyakorló fokról-fokra haladhat tovább.
A do Japánban egy bizonyos „harcművészeti rendszert” is jelent, amely az ún Jutsu/jitsu rendszert követte /bu-jutsu – budo, ju jutsu – judo, aiki jutsu – aikido/. A jutsu/jitsu csupán „mesterséget”, „művészetet” jelentett, a do már az elméleti többletet is magába foglalja. Az un. BUDO rendszerben tartjuk számon a klasszikus Japán övfokozat rendszert, amelyben a KYU mint tanulófokozat, a DAN pedig mint mesterfokozat szerepel.
Harcművészeti irányzatok nevében /judo, budo, taekwon-do, Karate-do stb./, de valójában természetesen sokkal többet jelent ennél.
A do a /Kínai/ TAO Japán és /Koreai/ megfelelője: azaz nem csupán utat, módszer, tanítást jelent, hanem – mint elvont filozófiai fogalom – utat a HARCMŰVÉSZET igazsága és tökéletessége felé. Szorosabb értelemben véve a tradicionális harcművészetekben egy kijelölt utat, amelyen a gyakorló fokról fokra haladhat tovább.
A do Japánban egy bizonyos harcművészeti rendszert is jelent, amely az úgynevezett JUTSU rendszert követte /BU JUTSU – BUDO, JU JUTSU – JUDO, AIKI JUTSU – AIKIDO/. A JUTSU csupán „mesterséget”, „művészetet” jelentett, a do már az elméleti többlettartalmat is magában foglalja. Az úgynevezett BUDO rendszerben tartjuk számon a klasszikus Japán övfokozat-rendszert, melyben a KYU mint tanulófokozat, a DAN pedig mint mesterfokozat szerepel.

DOJO /Japán/ Jelentése:”A hely az út tanulmányozására

A név a buddhista nomenklatúrából került a harcművészetekbe. Eredetileg meditációs és más vallási gyakorlatokat végeztek a dojokban a kolostorok mellett. A zen gyakorlását ma is ilyen kis, általában 8x10 méteres gyakorlóteremben tartják.
A harcművészeti iskolák is ilyen gyakorlótermeket használtak, ahol az egész padlót TATAMIVAL fedték. A fő helyen /kamiza/, a KAMI székén foglal helyet az oktató. E mögött található az oltár, amelyen különböző vallási vagy harcművészeti relikviák /manapság díjak, kupák/ találhatók. A kamizától balra állnak a magasabb, jobbról az alacsonyabb rangú harcosok. A falakon zászlók, nagymesterek képei, esetleg fegyverek vagy művészi feliratok is megtalálhatók. A hagyományos dokjok Japánban ma is tisztán csak faanyagból készülnek, ugyanúgy, ahogy sok évszázadon keresztül.

EBI – rak

EBI-JIME (rák fojtás)

EBI GARAMI – „rak” leszorítás

EISHO JI TEMPLOM – KANO Jigoro és tanítványai 1882 februárjában átköltöztették edzőtermüket az Eisho-ji templomba (ekkor 9 új tanítványa volt Kano mesternek). Ugyanitt már bejelentette a KODOKAN ( intézmény az út tanulmányozására) a JUDO megalapítását, de akkoriban az általa tanított metodika még inkább a JU JUTSU-hoz hasonlított. Ekkoriban még előző mestere IKUBU TSUNETOSHI (1835-1889) is rendszeresen látogatta iskoláját.

Egy idő után a komoly edzések kezdték megviselni a templom állagát. A polcok meglazultak, a tetőcserepek hullni kezdtek és a padlódeszka is több helyen betört. Ezért 1883-ban ismét új helyre költözött a Minami Jimbo cho városrészbe, ahol angol nyelviskolát is nyitott (Kuobunkan).

EJU (European Judo Union) – Európai Judo Unió Ezen szervezet az első kontinentális szövetség, amely 1951-ben alakult és azóta 1956 kivételével minden évben megrendezi az európa bajnokságokat. Hazánk 1959-ben csatlakozott a szervezethez, amelynek azóta is tagja.

ERI – hajtóka

ERI-SEOI-NAGE (válldobás gallérfogással)

A FOLYTATÁST az alábbi májusban megjelenő könyvünkben olvashatja:

Plavecz Tamás - Bíró Norbert

Új Judo Kisenciklopédia

Cegléd, 2012