Tartalom

Oldal

1. Cikkely

A küzdelem helyszíne

4

2. Cikkely

Technikai berendezések

6

3. Cikkely

Judo öltözet (Judogi).

8

4. Cikkely

Higiénia.

10

5. Cikkely

Bírók és versenyszemélyzet.

12

6. Cikkely

A vezetőbíró helye és feladatai

14

7. Cikkely

Az oldalbírók helye és feladatai

16

8. Cikkely

Bírói jelzések

18

9. Cikkely

Helyzetmegítélés (érvényes küzdőfelület)

26

10. Cikkely

A küzdelem időtartama

28

11. Cikkely

Holtidő (Sono-mama/Mate).

28

12. Cikkely

Időjelzés (hangjelzés)

28

13. Cikkely

Leszorítás idő

28

14. Cikkely

Időjelzéssel egybeeső technikák

28

15. Cikkely

A mérkőzés kezdete

30

16. Cikkely

Lemenetel Newaza-ba (földharc)

32

17. Cikkely

A mate alkalmazása

34

18. Cikkely

Sono-mama

36

19. Cikkely

A küzdelem vége

36

20. Cikkely

Ippon

38

21. Cikkely

Waza-ari-awasete-Ippon

38

22. Cikkely

Sogo-gachi (összetett győzelem)

40

23. Cikkely

Waza-ari.

40

24. Cikkely

Yuko.

42

25. Cikkely

Koka. (Megszűnt)

42

26. Cikkely

Leszorítás

44

27. Cikkely

Tiltott akciók és büntetések

46

28. Cikkely

Távolmaradás és feladás

50

29. Cikkely

Sérülés, rosszullét, baleset

51

30. Cikkely

Versenyszabály által nem rögzített helyzetek

53

Japán szakkifejezések

54

Fontos tudnivalók

60

Felhasznált irodalom

64

Ü IJF VERSENYSZABÁLYZAT (2003) Û

ELFOGADÁSRA KERÜLT: 2003. SZEPTEMBER 8.

IJF KONGRESSZUS, JAPÁN OSAKA

A küzdelem színhelyének legalább 14 x 14, legfeljebb 16 x 16 méteresnek kell lennie, és tatamival vagy ahhoz hasonló elfogadható, általában zöld színű anyaggal kell borítani.

A küzdelem színhelyét két zónára kell osztani, és különböző színű szőnyeggel kell kirakni. A két felület színe szabadon választható.

A belső terület a küzdőtér, mérete legalább 8 x 8, legfeljebb 10 x 10 méter. A veszélyzónán kívüli terület a biztonsági zóna, melynek 3 méter szélesnek kell lennie.

Egy-egy kb. 10 cm széles és 50 cm hosszú kék és fehér öntapadó csíkot kell felragasztani a küzdőtér közepére egymástól mintegy 4 méterre, melyek a versenyzők helyét hivatottak megjelölni a mérkőzés kezdetén, illetve befejezéskor. A kék megjelölés a vezetőbíró jobb oldalán, a fehér a bal oldalán legyen.

A küzdelem helyszínét rugalmas padlón vagy dobogón kell kialakítani. (ld. Függelék)

Amennyiben kettő vagy több küzdőtér van együttesen kialakítva, a közös biztonsági zónának 3-4 méter szélességűnek kell lennie.

A küzdőtér körül legalább 50 cm-es szabad területet kell hagyni.

Függelék: 1. cikkely - A küzdelem helyszíne

a) Zászlók (Vezetőbíró)

Egy kék és egy fehér zászlót használ a vezetőbíró az „Arany Pontért” folyó küzdelemben döntetlen esetén, amit a szőnyeg közelében, általában a titkári asztalon kell elhelyezni.

b/ Székek és oldalbírói zászlók

Két könnyű széket kell elhelyezni a biztonsági zónán a küzdőtér egymással szemközti sarkaiban oly módon, hogy az ne zavarja a rálátást az eredményjelző táblára sem a bírók, sem a táblakezelők részéről. Egy kék és egy fehér zászlót kell elhelyezni a székeken az erre a célra rendszeresített zászlótokban (hátrafelé néz).

c/ Eredményjelző tábla

Minden szőnyeghez két eredményjelző táblát kell elhelyezni a küzdőtéren kívül, mely vízszintesen jelzi a pontokat, nem magasabb, mint 90 cm, és nem szélesebb, mint 2 méter, olyan helyen, ahol könnyen látható a bírók, a versenybíróság és a nézők számára.

Büntetés esetén a vétkes versenyző oldalán a büntetést, ellenfelénél az ennek megfelelő pontértéket kell feltüntetni. (Lásd a példát a függelékben!)

Amennyiben elektromos eredményjelző berendezést használnak, kézi tábláknak is kell rendelkezésre állni tartalékként, illetve párhuzamos működtetés céljából.

d/ Időmérő órák

Az alábbi időmérő órák szükségesek:

Amennyiben elektromos időmérőt használnak, egy óra használatos ellenőrző időmérésre. (lásd függelék)

e/ Zászlók (Időméréshez)

Az időmérők az alábbi zászlókat használják:

Nem szükséges használni a sárga és zöld zászlókat, ha elektromos időmérés történik, de tartalékként az előbbi zászlóknak rendelkezésre kell állniuk.

f/ Időjelzés

Gong vagy hasonló hangadó berendezés jelzi a bírók részére a küzdelemre vonatkozó időtartam leteltét.

g/ Kék és fehér Judogi

A versenyzőnek kék illetve fehér Judogi-t, vagy övszalagot (legalább 5 cm szélesnek és olyan hosszúnak kell lennie, hogy egyszer körülérje a versenyző derekát, és az övszalag megkötése után az öv mindkét vége 20-30 cm-re lógjon a kötés alatt) kell viselnie küzdelem közben Az övszalagot a versenyzőnek a saját övük fölé kell kötni.

Az egyik versenyzőnek kék, a másiknak fehér judo ruhát kell viselni. (Az elsőnek szólított versenyzőnek a kék, a másodiknak a fehér judogi-t kell viselnie).

Függelék: 2. Cikkely – Technikai berendezések

A versenyzőknek a következő feltételeknek megfelelő Judogi-t kell viselni:

c) Elfogadható jelzések:

g) Női versenyzők kabát alatti viselete:

Függelék: 3. Cikkely - Judo öltözet (judogi)

b)

A kék Judogi hivatalos alapszíne (pantone numbers n°18-4051 és n°18-4039 számú között, illetve a TP pantone scale n°285 vagy n° 286 számúnak kell lennie.

Az a versenyző, aki nem felel meg a 3. és 4. cikkelyben foglalt követelményeknek, elveszíti a versenyzéshez való jogát, és az ellenfele nyeri a küzdelmet Fushen-gachi-val, illetve a mérkőzés megkezdése után Kiken gachi-val a többségi elv alapján (3 bíró véleménye) (ld. 28. cikkely).

A mérkőzést általában egy vezetőbíró és két oldalbíró irányítja a Bíróbizottság felügyeletével. A vezetőbíró és az oldalbírók munkáját az eredményjelző táblakezelők és az időmérők segítik.

A bírók öltözéke az adott rendezvény előírásainak megfelelő kell legyen.

A verseny szervezői által biztosítandó közreműködő személyzet: Az időmérőknek, listavezető titkároknak és eredményjelző tábla-kezelőknek, valamint a többi technikai közreműködőnek legalább 21 évesnek kell lenni, minimum 3 éves hazai bírói gyakorlattal kell rendelkezni, valamint kellő mélységben kell ismerniük a Versenyszabályzatot.

A verseny szervezőinek biztosítani kell azt, hogy a személyzet kellően fel legyen készítve. Legalább 2 személynek kell időméréssel foglalkoznia szőnyegenként, egy a mérkőzésidőt méri, a másik a  leszorítás időt. Kívánatos egy harmadik személy közreműködése is az időmérésnél, aki ellenőrzi két társának tevékenységét, illetve korrigálja az esetleges hibákat.

A mérkőzésidőt mérő személy elindítja az órát, amikor "Hajime" vagy "Yoshi" vezényszót hall, és megállítja azt, amikor "Mate" vagy "Sono-mama" vezényszó hangzik el.

A leszorítás idejét mérő személy elindítja az órát, ha "Osaekomi"-t hall, megállítja "Sono-mama" vezényszónál, és ismét elindítja "Yoshi" elhangzásakor. Ha "Toketa", vagy „Mate” hangzik el, leállítja az órát, és jelzi a vezetőbírónak, hogy hány másodperc telt el az érvényes leszorításban. Ha leszorítás közben megállapítja, hogy eltelt 25 másodperc, hangjelzéssel jelez. 20 másodperc elteltével kell az érvényes leszorítás végét jelezni, ha a leszorító versenyző már ért el Waza-ari technikát, vagy a leszorított versenyzőnek 3 Shido büntetése van.

A leszorítás időt mérő személynek fel kell emelnie a zöld zászlót a küzdelem ideje alatt, ha hallván az „Osaekomi”, vagy „Yoshi” vezényszót, elindítja az órát. Le kell engednie a zászlót, ha „Toketa”, „Mate”, vagy „Sono-mama” vezényszót hallva megállítja az órát, illetve ha a leszorítási idő letelt.

A mérkőzésidőt mérő időmérő sárga zászlót emel a magasba, ha megállította az órát a "Mate" vagy "Sono-mama" vezényszavaknál és csak akkor engedi le a zászlót, ha "Hajime" vagy "Yoshi" vezényszó elhangzása után újból elindítja az órát.

A mérkőzésidő leteltekor az időmérő hangjelzéssel jelzi a mérkőzés végét a bírók részére (lásd.10,, 11. és 12. cikkelyek).

Az eredményjelző táblát kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy a vezetőbírói jelzéseket korrektül vezessék fel a táblákra a mérkőzés állásának jelzésére.

Fentieken kívül szükség van egy titkárra is, aki adminisztratív úton követi az eseményeket a verseny folyamán.

Elektromos jelzőrendszer használata esetén is a fent ismertetett eljárást kell alkalmazni. Mindig biztosítani kell, hogy a kézi berendezések rendelkezésre álljanak.

A vezetőbírónak általában küzdőtéren belül kell tartózkodnia. A vezetőbíró vezeti a mérkőzést, és felel a bíráskodásért. Neki kell biztosítania, hogy a döntések helyesen legyenek rögzítve.

A vezetőbírónak a mérkőzést megelőzően meg kell győződnie, hogy minden rendben van. (küzdelem helyszíne, technikai berendezések, judo ruha, higiénia, technikai személyzet stb..)

Ha a vezetőbíró bejelenti egy technika értékelését, úgy kell helyezkednie a versenyzők szem elől tévesztése nélkül, hogy jelzése alatt láthassa az akció megítélésében kedvezőbb pozícióban lévő oldalbíró esetleges ellenvéleményét.

Ha mindkét versenyző Newaza helyzetben van, arccal a szőnyeg széle felé, a vezetőbíró követheti az akciót a biztonsági zónáról.

A mérkőzés előtt megvan a lehetősége a bírók számára annak, hogy megismerkedjenek az időjelző berendezés hangjával, mely az általuk vezetendő mérkőzés szőnyegénél működik, továbbá az orvos illetve az egészségügyi személyzet helyével.

A küzdőtér általános szemrevételezésekor a vezetőbírónak és az oldalbíróknak biztosítaniuk kell, hogy a szőnyeg felület tiszta és jó állapotban legyen, ne legyenek rések a tatami elemek között, az oldalbírók székei megfelelő helyen legyenek, és a versenyzők mindenben feleljenek meg a Versenyszabályzat 3. és 4. cikkelyében foglalt követelményeknek.

A bíróknak arról is meg kell győződni, hogy a küzdőtér mellett helyet foglaló nézők, közreműködők vagy fotósok ne zavarják a versenyzőket, illetve ne veszélyeztessék a versenyzők testi épségét.

Az oldalbírók a vezetőbíró munkáját segítik, egymással szemben ülnek a küzdőtér két szemközti sarkánál. Mindkét oldalbíró meghatározott jelzésekkel köteles közölni ellenvéleményét a vezetőbíró ítéletével szemben a technikák értékelésével és a kirótt büntetéssel kapcsolatban.

Amennyiben a vezetőbíró magasabbra értékel egy technikát, vagy súlyosabbnak minősít egy tiltott cselekedetet, mint a két oldalbíró, a vezetőbírónak kell ítéletét a magasabb oldalbírói ellenvéleményre módosítani.

Amennyiben a vezetőbíró alacsonyabbra értékel egy technikát, vagy enyhébbnek minősít egy tiltott cselekedetet, mint a két oldalbíró, a vezetőbírónak kell ítéletét az alacsonyabb oldalbírói ellenvéleményre módosítani.

Ha az egyik oldalbíró ellenvéleménye magasabb , a másiké pedig alacsonyabb értékű mint a vezetőbíróé, úgy a vezetőbíró ítélete marad érvényes.

Amennyiben mindkét oldalbíró ellenvéleményt nyilvánít, de a vezetőbíró nem veszi észre a jelzésüket, az oldalbíróknak fel kell állni a helyükről, jelzésük megtartásával, mindaddig, míg a vezetőbíró észre nem veszi és nem korrigálja az ítéletet.

Ha néhány másodperc múlva sem veszi észre a vezetőbíró a jelzést, a hozzá közelebb álló oldalbírónak hozzá kell lépnie azonnal, és fel kell hívnia a vezetőbíró figyelmét a többség döntésére.

Szőnyeg széli helyzetben az oldalbíró köteles a megfelelő jelzéssel jelezni, hogy az akció kint volt, vagy bent.

Esetleg szükségessé válhat tanácskozás, ha a vezetőbíró vagy valamelyik oldalbíró olyan eseménynek volt tanúja, amit a többiek nem láthattak, és az módosíthatja a döntést.

Az oldalbírók feladatát képezi az is, hogy folyamatosan ellenőrizzék az eredményjelző tábla kezelőinek munkáját, helyesen vannak-e rögzítve a vezetőbíró ítéletei.

Amennyiben egy versenyzőnek rövid időre el kell hagynia a küzdőteret a vezetőbíró által indokoltnak ítélt esetben, az egyik oldalbírónak el kell kísérnie a versenyzőt, nehogy a távollét alatt szabálytalanság történjen. A távozási engedély csak alapos indok esetén adható meg (pl. a szabályoknak nem megfelelő Judogi cseréje esetén).

A vezetőbíró és az oldalbírók elhagyhatják a küzdőteret, ha különböző okok miatt szünet áll be a verseny folytatásában.

Az oldalbíróknak úgy kell ülniük a széken, hogy lábaik kissé nyitottan a szék előtt legyenek, talpuk a szőnyegen, kezük pedig tenyérrel lefelé a combok belső részén helyezkedjenek el.

Ha az oldalbíró észreveszi, hogy az eredményjelző táblán feltüntetett adatok hibásak, jeleznie kell ezt a vezetőbírónak.

Az oldalbírónak szükség esetén gyorsan fel kell állni a székről, és azzal együtt elhagyni helyét olyan szituációban, mikor helyzete a versenyzők testi épségét veszélyezteti.

Egy akciónál az oldalbíró véleménye nem előzheti meg a vezetőbíró ítéletét.

A szőnyeg szélén végrehajtott akcióknál azonnal jeleznie kell az oldalbírónak, hogy az akció bent volt (Jonai), vagy kint (jogai).

Amennyiben egy versenyzőnek valamilyen ruhadarabját cserélni kell a küzdőtéren kívül, és a szőnyegbírók között nincs a versenyzővel azonos nemű, akkor a szervezőbizottság által kijelölt közreműködőnek kell elkísérni a versenyzőt.

Amennyiben egy szőnyegen áll a verseny, az érintett oldalbírónak el kell távolítania székét a szőnyegről, hogy az a szomszédos szőnyegen küzdőkre ne jelentsen sérülésveszélyt.

a) A Vezetőbíró jelzései

A felsorolt esetekben a vezetőbírónak az alábbi jelzéseket kell alkalmaznia:

Ha nem egyértelmű a döntés, a vezetőbíró (ítéletének bejelentése után) a kék vagy fehér szalagra mutathat (a versenyzők kiindulási helyei) akció vagy büntetés esetén.

Ha várhatóan hosszabb ideig szünetel egy küzdelem, a bíró nyitott tenyérrel felfelé a kiindulási pontra mutatva jelezheti a versenyzőnek, hogy az térdelőülésben (seiza) helyet foglalhat.

Yuko és Waza-ari jelzéseknél a karmozgás mell előtt keresztezett pozícióból induljon a jelzésnek megfelelő véghelyzetbe .

Koka (Megszűnt), Yuko és Waza-ari jelzések alkalmazásánál a vezetőbírónak kis fordulatot kell tenni, hogy a jelzés egyértelműen látható legyen az oldalbírók számára.

A fordulat közben azonban a vezetőbírónak nem szabad szem elől téveszteni a versenyzőket.

Amennyiben mindkét versenyző büntetést kap, úgy azokat külön-külön kell kiróni (a bal oldali versenyeznek a bal mutatóujjal, a jobb oldali versenyzőnek a jobb mutatóujjal).

Amennyiben egy ítéletet korrigálni kell, a hibás jelzés törlése után azonnal be kell mutatni az érvényes ítéletet.

Egy technika vagy büntetés visszavonásakor nem kell hangosan bejelenteni a visszavont értéket vagy büntetést.

Minden jelzést legalább 3-5 másodpercig meg kell tartani.

A győztes kihirdetésekor a vezetőbírónak vissza kell térnie a küzdelem kezdetén elfoglalt helyére, egy lépést kell előre lépnie, majd kihirdetni a győztest és visszalépnie.

b) Az oldalbírók jelzései:

A küzdelmet a küzdőtéren kell megvívni.

Álló helyzetben a dobástechnika érvényesnek tekintendő, ha megkezdésekor mindkét versenyző az érvényes küzdőfelületen tartózkodik.

Semmilyen állásban alkalmazott technika nem tekinthető érvényesnek, ha megkezdése előtt egyik vagy mindkét versenyző küzdőtéren kívül kerül. Az a versenyző tekintendő a küzdőtéren kívüli pozícióban lévőnek, aki akárcsak egyik lábával, térdével vagy kezével elhagyja az érvényes küzdőfelületet álló helyzetben.

Földharc helyzetben a küzdelem mindaddig folytatható, amíg bármely versenyző valamelyik testrésze érinti az érvényes szőnyegfelületet.

Szőnyeg széli Osaekomi helyzetben - amennyiben csak az egyik versenyző egyetlen testrésze érinti az érvényes szőnyegfelületet, és mozgás közben a kontaktus megszakad az érintkező testrész és az érvényes szőnyegfelület között - a vezetőbírónak "Mate"-t kell mondania.

A mérkőzés kezdete után a versenyzők csak a vezetőbíró engedélyével hagyhatják el a küzdelem színhelyét. Erre engedélyt csak olyan indokolt esetben adhat, mint például a Judogi cseréje, amennyiben az nem felel meg a 3. Cikkely követelményeinek - elszakadt vagy elszennyeződött.

A világbajnokságokon és olimpiai játékokon a küzdelem időtartama:

Minden versenyzőnek joga van ahhoz, hogy egy mérkőzés előtt 10 percet pihenjen.

A "Mate" és a "Hajime" illetve a "Sono-mama" és a "Yoshi" között eltelt idő nem számít bele a küzdelem idejébe.

Az előírt mérkőzésidő végét gong, vagy egyéb hasonló hangjelzés jelzi a vezetőbíró számára.

Egy 15 másodpercnél rövidebb leszorítást Kinsa-nak (egypontos akció) kell tekinteni.

Az időjelzéssel egyidőben elkezdett technikákat érvényesnek kell tekinteni.

Amennyiben az Osaekomi bejelentése egyidőben történik az időjelzéssel, a leszorítás érvényes, és egészen Ippon-ig tart, vagy amíg „Toketa"-t vagy „Mate”-t  nem jelent  be a vezetőbíró.

Függelék: 10. Cikkely – A küzdelem időtartama

Függelék: 12. Cikkely – Időjelzés (hangjelzés)

Függelék: 13. Cikkely – Leszorítás idő

Függelék: 14. Cikkely - Időjelzéssel egybeeső technikák

A küzdelemcsoport 3 bírója a szőnyegre érkezve a küzdőtér szélén (középen), együtt meghajlással üdvözli a Joseki-t mielőtt elfoglalná helyét.

Amikor a 3 bíró befejezi tevékenységét, ugyancsak együttes meghajlással üdvözlik a Joseki-t, mielőtt elhagyják a szőnyeget.

A versenyzőknek minden mérkőzés előtt és után meg kell hajolniuk a küzdelem színhelyének szélén. Ezután a versenyzők a saját oldalukon, a biztonsági zónán haladnak a küzdőtér közepéig (az elsőnek szólított versenyző a bíró jobb, a másodiknak szólított a bal oldalán) és szembefordulnak egymással. A bíró jelzésére belépnek a kezdő pozícióba és egyszerre meghajolnak egymás felé, majd bal lábbal előrelépnek. A mérkőzés végén, miután a három bíró kihirdette a győztest, jobb lábbal hátralépnek és meghajolnak egymás felé.

A versenyzők meghajlással üdvözölhetik egymást, amikor megérkeznek, a küzdőtérre, vagy elhagyják azt, de ez nem kötelező.

(Lásd üdvözlési ceremónia)

A küzdelem minden esetben állásharcban kezdődik (lásd. Függelék: „Hajime előtt mindennek rendben kell lenni".)

Csak a Bíró Bizottság tagja szakíthatja meg a küzdelmet.(Lásd: 17. Cikkely)

Mielőtt a versenyzők a küzdőtérre érkeznek, a vezetőbírónak és az oldalbíróknak már kezdésre készen kell lenniük. A vezetőbíró középen helyezkedik el, két méterre a versenyzők kezdőhelyei közötti egyenestől, szemben az eredményjelző berendezést kezelő asztallal.

Nagyon fontos, hogy az üdvözlés megfelelően történjen!

Amikor a versenyzők elfoglalják egymással szemben a kezdő pozíciót, szabályosan kell meghajolniuk a vezetőbíró szigorú ellenőrzése mellett, megismételve ezt a mérkőzés végén. Ha a versenyzők nem hajolnak meg, a vezetőbírónak fel kell szólítania őket a helyes végrehajtásra.

Minden meghajlásnál kb. 30 fokos szögben kell előrehajolni.

A küzdelem elindítása előtt a versenybírónak meg kell győződnie arról, hogy "minden rendben van", küzdőtér, berendezések, öltözékek, higiénia, versenyszemélyzet stb.

A versenyzők állásharcból csak az alábbi esetekben kezdhetnek Newaza-t (földharc). Amennyiben az alkalmazott technika nem folyamatos, a vezetőbírónak jogában áll további állásharcra utasítani a versenyzőket:

Amennyiben egy versenyző ellenfelét a 16. Cikkelyben foglaltakkal ellentétesen Newaza-ba lerántja, és a lerántott versenyző nem kerül kedvezőbb pozícióba, a vezetőbírónak azonnal "Mate”-t kell mondania és Shido-val kell büntetnie a 27. cikkely 5. alpontjában foglaltakat megsértő versenyzőt.

Amennyiben egy versenyző ellenfelét a 16. cikkelyben foglaltakkal ellentétesen Newaza-ba lerántja, és a lerántott versenyző kedvezőbb pozícióba kerül, a küzdelem tovább folytatódhat, de a bírónak Shido-val kell büntetnie a 27. cikkely 5. pontjában foglaltakat megsértő versenyzőt.

A vezetőbíró Mate-t (állj) jelent be a következő esetekben abból a célból, hogy a küzdelmet megállítsa, majd Hajime (rajta) vezényszóval ad utasítást a folytatásra:

A vezetőbíró nem veszítheti szem elől a versenyzőket a „Mate" elhangzása után, mert a versenyzők esetleg nem hallották a vezényszót, és folytatják a küzdelmet.

Szőnyegszéli helyzetben a vezetőbíró nem mondhat Mate-t mielőtt egyik, vagy mindkét versenyző elhagyta az érvényes küzdőfelületet, hacsak veszélyhelyzet nem áll fenn.

A vezetőbíró nem mondhat Mate-t, ha egy versenyző pihenni akar (pl.: leszorítás, fojtás vagy karfeszítés után).

A vezetőbírónak Mate-t kell mondania, ha az arccal a szőnyeg felé lévő versenyzőnek, a hátán függő ellenfelével sikerül félig álló pozícióba felemelkednie úgy, hogy kezei nem érintik a szőnyeget, jelezve, hogy ellenfele elvesztette felette gyakorolt kontrollját.

Ha a vezetőbíró tévesen mond Mate-t Newaza-ban, és a versenyzők emiatt szétválnak, ha szükséges, a bírók a többség elve alapján dönthetnek úgy, hogy a versenyzőket visszahelyezik a Mate előtti pozíciójukba, és innen folytatódik a küzdelem. Ezzel a kedvezőbb pozícióban levő versenyző számára a tévedés orvosolható.

A Mate elhangzása után a versenyzőknek haladéktalanul vissza kell térniük a küzdelem kezdetén elfoglalt helyükre.

Ha a vezetőbíró Mate-t mondott, a versenyzőnek (versenyzőknek) vissza kell állniuk a helyükre (pl.: ruhaigazításhoz), vagy leülhetnek, ha hosszabb holtidő várható. Más testhelyzetet csak akkor vehet fel a versenyző, ha orvosi beavatkozás közben az szükséges.

A vezetőbírónak Mate-t kell mondania az orvos behívásakor, ha azt valamelyik versenyző, vagy maga az orvos kéri, illetve ha a vezetőbíró azt szükségesnek ítéli meg. (Lásd 29. Cikkely)

Minden olyan esetben, amikor a vezetőbíró úgy látja szükségesnek, hogy intézkedése közben a versenyzők pozíciója ne változzon, Sono-mama bejelentést tesz. Sono-mama közben a versenyzők nem változtathatják meg pozíciójukat, miközben a vezetőbíró intézkedik, vagy büntetést ró ki, utóbbi esetben a büntetésben nem részesülő versenyző nem veszíti el kedvező küzdelmi pozícióját. A küzdelem a Yoshi vezényszó elhangzása után folytatódik. Sono-mama csak földharcban (Newaza) alkalmazható.

A vezetőbíró Sore-made-t jelent be, és a küzdelemnek véget vet:

Sono-mama bejelentése után a vezetőbírónak figyelemmel kell lennie arra, hogy semmi változás ne történjen a versenyzők helyzetében, vagy fogásában.

Amennyiben Newaza közben egy versenyző megsérül, szükség esetén a vezetőbíró mondhat Sono-mama-t, és az ápolás időtartamára a versenyzők elhagyhatják pozíciójukat, de az orvosi közbeavatkozás után a versenyzőknek vissza kell térniük a Sono-mama bejelentésekor elfoglalt pozíciójukba, és csak ezután folytatódhat Yoshi-val a küzdelem.

A "Sore-made" bejelentése után a vezetőbírónak nem szabad szem elől téveszteni a versenyzőket, mivel azok esetleg nem hallották a bejelentést, és folytatják a küzdelmet.

Az eredmény kihirdetését megelőzően, szükség esetén, a vezetőbíró utasítsa a versenyzőket öltözékük megigazítására.

Minden egyes „Arany pont” mérkőzést megelőzően, az eredményjelző táblát le kell nullázni és a mérkőzésidőt mérő órát, újra kell indítani.

Az „Arany pont” mérkőzésen, ha az egyik versenyző leszorítja ellenfelét, a vezetőbírónak engednie kell, hogy a leszorítás 25 másodpercig (Ippon) tartson, vagy Toket-ig, ill. Mate-ig, vagy amíg az egyik versenyző eredményesen véghez nem visz egy Shime-waza (fojtás), vagy Kansetsu-waza (karfeszítés) technikát. Ebben Egyes esetekben fontos lehet az elért pont.

Ha az „Arany pont” mérkőzésen valamely versenyző direkt Hansoku-make büntetést kap, úgy a szabályoknak megfelelően ki kell zárni őt a verseny további küzdelmeiből. (mint normál esetben)

Miután a vezetőbíró kihirdette az ítéletet, a versenyzőknek egy lépést kell hátrafelé tenni a felragasztott kék és fehér szalagcsíkok mögé, meg kell hajolniuk egymás felé, és elhagyni a küzdőteret.

Ha a vezetőbíró és az oldalbírók elhagyták a küzdőteret, nincs lehetőség a vezetőbíró által kihirdetett végeredmény (döntés) megváltoztatására.

Ha a vezetőbíró tévedésből a vesztest hirdetné ki győztesnek, az oldalbíróknak biztosítani kell, hogy hibás döntését megváltoztassa, mielőtt a vezetőbíró és az oldalbírók elhagynák a küzdelem színhelyét.

Minden akció és döntés, amelyet a bírók a többség elvének betartásával hoztak, végleges és megfellebbezhetetlen.

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Ippon-ra egy technikát, ha teljesültek az alábbi kritériumok:

Ippon-nal egyenértékű: amennyiben egy versenyző Hansoku-make büntetést kap, ellenfelét győztesnek kell kihirdetni.

Ha mindkét versenyző egyszerre ér el Ippon-t (Lásd 19 Cikkely (f) (4))

Ha egy versenyző egy mérkőzésen egy második Waza-ari-t ér el (ld. 23. cikkely), a vezetőbírónak "Waza-ari-awasate-ippon"-t kell bejelentenie (két Waza-ari Ippon-nal egyenértékű.

Együtt, egyidőben végrehajtott technikáknál, amikor a versenyzők egyszerre esnek a szőnyegre, és a vezetőbíró valamint az oldalbírók nem tudják megállapítani, hogy melyik versenyző javára ítéljenek, egyik technikát sem kell értékelni.

Ha a vezetőbíró tévesen mond Ippon-t Newaza-ban, és a versenyzők már szétváltak, a bírók a többség elve alapján dönthetnek úgy, hogy a szétvált versenyzőket visszahelyezik Ippon előtti pozíciójukba, és innen folytatódik a küzdelem. Ezzel az előnyösebb helyzetben lévő versenyző számára a tévedés orvosolható.

Ha egy versenyző szándékosan hídba esik, miközben ellenfele dobástechnikát hajt végre (a szőnyegre érkezéskor csak a feje és mindkét talpa érik a talajt), akkor bár nem teljesülnek azok a kritériumok, amelyek az Ippon-hoz szükségesek, a vezetőbírónak mégis Ippon-t, vagy bármely más értéket kell ítélni, aminek elsődleges célja az, hogy ne ösztönözze a versenyzőket a dobás ily módon történő védésére.

Ha a tori ellenfelét egy Kansetsu-waza segítségével dobja meg, a technikát nem lehet ponttal jutalmazni, nem tekinthető dobásnak az akció.

d/ Az Olimpiai Játékokon, Világbajnokságokon, kontinentális bajnokságokon és az IJF rendezvényein a szabályokat az itt leírtak szerint kell alkalmazni. Az országos versenyeken szükség esetén megengedett a szabályok módosítása a versenyzők biztonsága érdekében.

Például kisebb jelentőségű versenyeken megengedhető, hogy a bíró Ippon-t jelentsen be, ha a Shime-waza vagy Kansetsu-waza eredményessége biztosan megítélhető, vagy akár meg is tilthatják ezek alkalmazását.

A vezetőbíró az alábbi esetekben jelent be Sogo-gachi-t:

Ha mindkét versenyző egyszerre ér el Sogo-gachi-t (Lásd 19. Cikkely (f) (4)).

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Waza-ari-ra egy technikát, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

Waza-ari-val egyenértékű: ha egy versenyzőt harmadszor is (3) Shido-val büntetnek, ellenfele Waza-ari-t kap automatikusan.

Noha az Ippon három kritériuma - egyértelműen a hátára dobni erővel és gyorsasággal - teljesül pl.: olyan dobástechnikánál, mint a Tomoe-nage, de közben törés következik be a dobásban, Waza-ari a legmagasabb érték, aminek minősíthető.

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Yuko-ra egy technikát, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

Yuko-val egyenértékű: ha egy versenyzőt másodszor is (2) Shido-val büntetnek, ellenfele Yuko értékű akciópontot kap automatikusan.

A vezetőbíró abban az esetben értékelhet Koka-ra egy technikát, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

Koka-val egyenértékű: ha egy versenyzőt Shido-val büntetnek, ellenfele Koka értékű akciópontot kap automatikusan.

Bármennyi Yuko-t is ér el egy versenyző, az nem ér fel egy Waza-ari-val. Valamennyi Yuko felvezetésre kerül az eredményjelző táblára

Bármennyi Koka-t is ér el egy versenyző, az nem ér fel egy Yuko-val, vagy Waza-ari-val. Valamennyi Koka felvezetésre kerül az eredményjelző táblára

Ha egy versenyző ellenfelét hasára, térdére/térdeire, karjára/karjaira, könyökére/könyökeire dobja, ezek csak egyszerű támadásnak minősülnek.

Hasonlóképpen egy maximum 9 másodpercig tartó érvényes leszorítás is csak egy támadással egyenértékű.

A vezetőbíró abban az esetben jelenthet be leszorítást, ha véleménye szerint az alkalmazott technikánál az alábbi kritériumok mind teljesülnek:

Ha egy versenyző kontrollja nem szakad meg, miközben leszorítás-technikáját változtatja, a leszorítás idő mérése tovább folyik mindaddig, míg Ippon (vagy azzal egyenértékű), Toketa vagy Mate nem lesz.

Amennyiben Osaekomi közben tori büntetendő cselekményt követ el, a vezetőbírónak Mate-t kell mondania, a versenyzőket vissza kell rendelni a kiinduló helyükre, ki kell róni a büntetést (és az érvényes Osaekomi-nak megfelelő értéket be kell jelenteni), majd Hajime-vel folytatni kell a küzdelmet.

Amennyiben Osaekomi közben Uke büntetendő cselekményt követ el, a vezetőbírónak Sono-mama-t kell mondania, ki kell rónia a büntetést, majd a küzdelem (leszorítás) Yoshi vezényszóra folytatódik. Amennyiben Hansoku-make a döntés, a vezetőbíró Sono-mama-t jelent be, majd az oldalbírókkal történt konzultáció alapján Mate-t mond, és a versenyzőket visszarendeli a kiinduló helyükre, kirója a Hansoku-make büntetést és Sore-made-t jelent be.

Amennyiben mindkét oldalbíró azonos véleményen van, hogy az Osaekomi helyzet bekövetkezett, de a vezetőbíró még nem jelentette be a leszorítást, az oldalbíróknak "leszorítás" jelzést kell mutatniuk, és a vezetőbírónak azonnal be kell mondania az Osaekomi-t a többség elve alapján.

Szőnyeg széli Osaekomi-nál a vezetőbírónak Mate-t kell mondani, ha egyik versenyző valamely testrésze érintkezik az érvényes szőnyegfelülettel, de közben attól elszakad, és a levegőbe emelkedve megszakad érintkezése az érvényes szőnyegfelülettel.

Toketa-t kell bejelenteni, ha Osaekomi közben Uke-nak sikerül Tori lábát ollóba fogni kívülről, vagy belülről.

Abban az esetben, ha Uke háta nem érintkezik a szőnyegfelülettel Osaekomi közben (pl. hidal), de tori ellenőrzése változatlan, a leszorítás folytatódik.

A Tiltott cselekedetek ’enyhe’ (Shido) és ’súlyos’ (Hansoku-make) szabálysértésre oszthatók.

ENYHE SZABÁLYSÉRTÉS: A vétkes versenyző Shido büntetésben részesül.

SÚLYOS SZABÁLYSÉRTÉS: Az vétkes versenyző Hansoku-make büntetésben részesül.

A vezetőbíró Shido vagy Hansoku-make büntetéseket róhat ki a szabálysértés súlyosságának megfelelően.

A második, vagy harmadik Shido büntetés megítélésekor az ellenfélnek automatikusan fell kell tüntetni a megfelelő akciópontot. Az előző büntetésért kapott pont törlésre kerül, és azonnal a következő fokozatú akciópont kerül feljegyzésre.

Direkt (közvetlen) Hansoku-make büntetés kiszabása esetén az ebben a büntetésben részesülő versenyzőt ki kell zárni a verseny további küzdelmeiből és a mérkőzést be kell fejezni a 19. Cikkely (d) pontja alapján. (Lásd Függelék)

Valahányszor büntetést ró ki a vezetőbíró, annak okát egy egyszerű mozdulattal jeleznie kell.

Egy büntetést ki lehet osztani a Sore-made elhangzása után is, a mérkőzésidőn belül elkövetett tiltott cselekedetért, vagy kivételes esetben a mérkőzés végét jelző szignál után elkövetett komoly szabálytalanság esetén, ha a végeredmény még nem lett kihirdetve.

SHIDO (Enyhe szabálysértések csoportja)

(a) Shido-val büntetendő minden versenyző, aki elkövette az alábbi enyhe szabálysértések valamelyikét:

A vezetőbírónak és az oldalbíróknak jogukban áll a szándéknak és a mindenkori helyzetnek megfelelően kiróni a büntetéseket a sport érdekeinek szem előtt tartásával.

Amikor a vezetőbíró eldöntötte a büntetés kiszabását (kivételt a Newaza-ban a Sono-mama esete képez), azonnal félbe kell szakítania a küzdelmet, a versenyzőnek vissza kell állnia a kezdő pozícióba, és be kell jelentenie a büntetést, miközben mutatóujjával a vétkes versenyző/versenyzők felé mutat.

Hansoku-make büntetés kihirdetése előtt a vezetőbírónak konzultálnia kell a két oldalbíróval és véleményüket a többségi elv alapján kell meghozniuk. Ha mindkét versenyző egy időben követ el szabálysértést, mindkettőt büntetni kell az elkövetett szabálytalanság súlyának megfelelő büntetéssel.

Ha már mindkét versenyző kapott három-három Shido-t, és mindketten újabb szabálysértést követtek el, mindkettőt Hansoku-make-val kell büntetni.

Földharcban kiadandó büntetés esetén követni kell az Osaekomi-nál meghatározottakat (lásd 26. Cikkely Függelék 2. és 3. bekezdés).

HANSOKU-MAKE (Súlyos Szabálysértések Csoportja)

(b) Hansoku-make-val büntetendő minden versenyző, aki elkövette az alábbi súlyos szabálysértések valamelyikét (vagy előzőleg három Shido-val volt büntetve, és ismét elkövet egy enyhe súlyosságú szabálysértést):

Az ismételten elért Shido büntetések az eredményjelző táblán összeadódnak és akciópontként jelennek meg az ellenfél oldalán

Ha a versenyző ismételt enyhe szabálysértésekből (Shido) eléri a negyediket, a vezetőbíró, a két oldalbíróval folytatott megbeszélés után Hansoku-make büntetést ró ki a versenyzőre, de nem a 4. Shido-t jelenti be, hanem közvetlenül Hansoku-make-t. A mérkőzés vége a 19. Cikkelyben d. pontjában foglaltak szerint zajlik le.

Fusen-gachi-t (győzelem távolmaradás miatt) kell kihirdetni azon versenyző javára, akinek ellenfele nem jelent meg a mérkőzésen. Az a versenyző, aki nem jelenik meg a mérkőzés kezdetének helyén 3-szori 1 perces időközökben elhangzó felszólítás után, elveszíti a küzdelmet.

Fusen-gachi esetén a vezetőbírónak hozzájárulást kell kérnie a bíróbizottságtól a döntés kihirdetéséhez.

Kicken-gachi-t (győzelem feladás miatt) kell kihirdetni azon versenyző javára, akinek ellenfele bármi ok miatt a mérkőzés közben feladja a küzdelmet (nem folytatja a mérkőzést).

Kontakt lencse: Abban az esetben, ha a versenyző mérkőzés közben kiejti a kontakt lencséjét, amit nem tud azonnal visszatenni és közli a bíróval, hogy nem tudja lencse nélkül folytatni a küzdelmet, a vezetőbíró az oldalbírókkal történt megbeszélés után az ellenfelet hirdeti ki győztesnek Kiken-gachi-val.

Abban az esetben, ha az egyik versenyző nem tudja folytatni a küzdelmet a mérkőzés alatt bekövetkező sérülés, betegség, vagy baleset miatt, a vezetőbírónak az oldalbírókkal történt egyeztetés után a mérkőzés eredményére vonatkozó döntést a következők szerint kell meghoznia.

Általában, ha egy versenyző rosszul lesz a küzdelem alatt, és azt nem tudja folytatni, elveszti a küzdelmet.

Ha külső körülmények (Vis Major) miatt baleset következik be, a Bíró Bizottsággal történt egyeztetés után a mérkőzést törölni kell, vagy el kell halasztani. Vis Major esetén a Verseny Igazgató, a Verseny Bizottság és/vagy az IJF hivatalos képviselője hozza meg a végleges döntést.

Orvosi vizsgálat

Minden esetben, amikor a vezetőbíró és az oldalbírók azon a véleményen vannak, hogy a küzdelem nem folytatódhat, a vezetőbírónak véget kell vetnie a küzdelemnek, és ki kell hirdetnie az eredményt a szabályoknak megfelelően.

Ha mérkőzés alatt az egyik versenyző a másik hibájából megsérül, és nem tudja folytatni a küzdelmet a bíróknak elemezni kell az esetet, és a szabályoknak megfelelően kell meghozni a döntésüket. Minden esetet önmagában kell megítélni.  (Lásd a) Sérülés 1, 2 és 3).

Általában versenyzőnként csak egy (1) orvos mehet a szőnyegre. Amennyiben az orvosnak segítségre van szüksége, először a vezetőbírót kell informálnia

Az edző sohasem léphet a küzdőtérre.

Ha az orvost a szőnyegre hívták, az oldalbíróknak ülve kell maradniuk, figyelve a szituációt. Csak a vezetőbírónak kell a sérült versenyző közelében elhelyezkedni, biztosítva, hogy az orvosi vizsgálat a szabályoknak megfelelően történjen.

Ugyanakkor a vezetőbíró magához hívhatja az oldalbírókat, ha valamilyen döntést meg kell beszélni.

Orvosi ellátás.

Megjegyzés: A fenti esetek kivételével, ha az orvos bármilyen kezelést alkalmaz, az ellenfél győz Kiken-gachi-val.

Hányás esete

Abban az esetben, ha egy versenyző meg nem engedett akcióval szándékosan sérülést okoz, direkt Hansoku-make-val kell büntetni az egyéb fegyelmi büntetésen kívül, melyet a Sport Igazgató, a Sport Bizottság és/vagy az IJF hivatalos képviselője szabhat ki.

Ha az orvos tisztán látja, - különösen Shime-waza esetén – hogy a felügyeletére bízott versenyző egészsége komolyan veszélyben van, odamehet a szőnyeg széléhez, és felszólíthatja a vezetőbírót, hogy azonnal állítsa le a küzdelmet. A bíróknak minden szükséges lépést meg kell tenni az orvos munkájának segítéséért. Ilyen beavatkozás esetén a kérdéses versenyző elveszti a küzdelmet, ezért csak kivételes esetben szabad élni vele.

IJF rendezvényeken a hivatalos csapatorvosnak orvosi végzettséggel kell rendelkeznie, és a verseny előtt regisztráltatnia kell magát. Ő az egyetlen személy, aki a kijelölt területen tartózkodhat orvosként. (Vöröskeresztes karszalagot viselve.).

Az akkreditált csapatorvos minden cselekedetéért az őt delegáló nemzeti szövetség a felelős.

Az orvosnak tájékozottnak kell lenni a rá vonatkozó szabályokról és azok értelmezéséről

VÉRZÉSES SÉRÜLÉSEK

Amikor vérzéses sérülés következik be, a vezetőbírónak be kell hívnia az orvost, hogy megállítsa és elfedje a vérzést.

Vérzés esetén egészségügyi okokból a vezetőbírónak be kell hívnia az orvost. A küzdelem nem folytatható, amíg a vérzés fennáll.

Ugyanazt a vérzéses sérülést kétszer (2) láthatja el az orvos. Ha ugyanaz a vérzés harmadszor (3.) is előfordul, a vezetőbíró az oldalbírókkal történő megbeszélés után a versenyzők biztonsága érdekében véget vet a küzdelemnek, és a vérző versenyző ellenfelét hirdeti ki győztesként Kiken-gachi-val.

Minden esetben, ha a vérzést nem lehet elállítani és elfedni, az ellenfél nyeri a mérkőzést Kiken-gachi-val.

Kis sérülés.

Kis sérülés esetén a versenyző elláthatja saját magát. Például ujjficam esetén a vezetőbíró megállítja a küzdelmet (Mate, vagy Sono-mama bejelentésével) és engedélyezi a versenyzőnek, hogy helyre tegye a kificamodott testrészt. Ilyenkor, ha az orvos és a bíró segítsége nélkül oldja meg a helyzetet a versenyző, folytathatja a küzdelmet. A versenyző ugyanazt az ujjat két (2) esetben helyezheti vissza. Ha ugyanaz a ficam harmadszor (3.) is előfordul, a versenyző nem dönthet, hogy képes-e folytatni a küzdelmet. A vezetőbíró az oldalbírókkal történő egyeztetés után véget vet a mérkőzésnek és kihirdeti az ellenfél győzelmét Kiken-gachi-val.

Ha olyan helyzet adódik, amivel kapcsolatban a szabályok nem intézkednek, a bíróknak konzultálniuk kell, és a döntést ennek megfelelően kell meghozni, miután a Bíróbizottság (Refereeing Comission) véleményét kikérték.

JAPÁN SZAKKIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE

Japán

Magyar

ANZA

Ülés keresztezett lábbal

ASHI-WAZA

Láb technika

ATEMI-WAZA

Ütéstechnika/ Megelőző technika

AWASE-WASA

Két waza-ari kombinációja

DAN’I

Dan fokozat

DOJO

Edző terem

ENCHO-SEN

Hosszabbításos küzdelem

(Pl. Arany pontért)

FUKUSHIN

Bíró

FUSEN-GACHI

Győzelem az ellenfél távolmaradása miatt

HAISHA

Vesztes

„HAJIME!”

„Rajta!”

HANSOKU

Büntetés

HANSOKU-MAKE

Leléptetés súlyos szabálytalanság, vagy összeadódó enyhe szabálytalanságok miatt

HANTEI

Döntés (Bírói döntés)

HIDARI-JIGO-TAI

Bal védő-állás

HIDARI-SHIZEN-TAI

Bal alapállás

HIKITE

Húzás kézzel

HIKIWAKE

Döntetlen

IPPON

Teljes pont

JIGO-HONTAI

Egyenes védő-állás

JIGO-TAI

Védő-állás

JIKU-ASHI

Támasz láb

JOGAI

Küzdőtéren kívül

JONAI

Küzdőtéren belül

JOSEKI

Feljebbvaló, zsűri, elöljáró

JUDOGI

Judo ruha

KACHI

Győztes

KAESHI-WAZA

Kontra technika

KAKE

Dobás végrehjatása

KANSETSU-WAZA

Ízület feszítés

KAPPO

Újraélesztés lépései

KATA

Formagyakorlat

KATAME-WAZA

Lefogás technika

KATSU

Újraélesztés technikája

KEIKO

Edzés, gyakorlás

KIKEN-GACHI

Győzelem az ellenfél visszalépése (sérülése) miatt

KIME

Komplett végrehajtás

KINSA

Legkisebb értékű előny, vagy hátrány

KINSHI-WAZA

Tiltott technika

„KIOTSUKE!”

„Figyelem!” (Vezényszó a sportolók felszólítására, hogy álljanak egyenesen, zárt lábbal)

JAPÁN SZAKKIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE

KOKA

Eredmény / Kis érték

KOSHI-WAZA

Csípő technika

KUMIKATA

Fogás

KUZUSHI

Egyensúlyvesztés

KYUSHO

Élettani pont

MA’AI

A két versenyző közötti távolság

„MAITTA!”

„Feladom!”

MA-SUTEMI-WAZA

Vetődéses technika

MATE

Várj, állj

MIGI-JIGO-TAI

Jobb védő-állás

MIGI-SHIZEN-TAI

Jobb alapállás

NAGEKOMI

Dobásgyakorlat ismétléssel

NAGE-WAZA

Dobás technika

NEWAZA

Földharc

OSAEKOMI-WAZA

Leszorítás technika

„OSAEKOMI”

„Leszorítás elkezdődött!”

„OTAGAI-NI-REI”

„Meghajlás egymás felé!”

RANDORI

Szabad küzdelem

RENRAKU-WAZA

Különböző technikák kombinációja

REI

Meghajlás

RITSU-REI

Meghajlás álló helyzetben

SEIZA

Judo ülő helyzet (térdelő ülés)

SHIAI

Verseny

SHIAI-JO

Verseny helyszín/ Küzdőtér

SHIDO

Utasítás/ Enyhe büntetés

SHIME-WAZA

Fojtás technika

SHIMPAN

Bíráskodás

SHIMPAN’IN

Bírók

SHIMPAN RIJI

Bírók vezetője

SHISEI

Állás

SHIZEN-TAI

Természetes alapállás

SHIZEN-HONTAI

Támadó állás

SHOMEN

Judo terem fő része

„SHOMEN-NI-REI”

„Meghajlás a Shomen felé!”

SHOSHA

Győztes

SHUSHIN

Bíró

SOGO-GACHI

Összetett győzelem

„SONO-MAMA”

„Ne mozdulj!”

„SORA-MADE”

„Letelt az idő!”

SUTEMI-WAZA

Vetődéses technika

TACHI-WAZA

Állás technika

TAI-SABAKI

Forduló mozgás

TATAMI

Szőnyeg

TE-WAZA

Kéz technika

„TOKETA”

„A leszorítás megszűnt!”

JAPÁN SZAKKIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE

TORI

A technikát végrehajtó versenyző

TSUKURI

Dobás (technika) előkészítés

TSURITE

Kéz felemelése (megfogása)

UCHIKOMI

Dobás előkészítő gyakorlat

UDE-GAESHI

Dobás a kar rögzítésével/ Karledöntés

UKE

Akin a technikát végrehajtják

UKEMI

Eséstechnika

WAZA

Technika

WAZA-ARI

Sikeres technika/ Jelentős előny

WAZA-ARI-AWASATE-IPPON

Két waza-ari Ippon-ná adódik össze

YAKUSOKU-RENSHU

Irányított (kötött) gyakorlás

YOKO-SUTEMI-WAZA

Vetődéses technika oldalra

„YOSHI!”

„Folytasd!”

YUKO

Eredmény/ Mérsékelt előny

YUSEI-GACHI

Győzelem döntő fölénnyel

ZA-REI

Meghajlás ülésben

JUDO TECHNIKÁK NEVE

TE-WAZA

KÉZ TECHNIKÁK

Seoi-nage

Válldobás

SON

Tai-otoshi

Támasztott gáncsdobás

TOS

Kata-guruma

Emelő válldobás

KGU

Sukui-nage

Merítő dobás

SUK

Uki-otoshi

Hullám dobás

UOT

Sumi-otoshi

Ledöntés

SOT

Obi-otoshi

Övfogásos emelő dobás

OOS

Seoi-otoshi

Támasztott válldobás

SOO

Yama-arashi

Kaszáló csípő dobás ellentétes hajtóka fogással

YAS

Morote-gari

Kétkezes lábfelszedés

MGA

Kuchiki-taoshi

Egykezes lábfelszedés

KTA

Kibisu-gaeshi

Egykezes lábfelszedés sarokfogással

KIG

Uchi-mata-sukashi

Ledöntés belső combdobásból

UMS

Kouchi-gaeshi

Kisbelső horog kontrája kisbelső horoggal

KOU

Ippon-seoi-nage

Egykezes válldobás

ISN

Obitori-gaeshi

Övfogásos átforgatás

OTG

KOSHI-WAZA

CSÍPŐ TECHNIKÁK

Uki-goshi

Kis csípődobás

UGO

O-goshi

Nagy csípődobás

OGO

Koshi-guruma

Csípő kördobás

KOG

Tsurikomi-goshi

Süllyesztett csípődobás

TKG

Harai-goshi

Kaszáló csípődobás

HRG

Tsuri-goshi

Emelő csípődobás

TGO

Hane-goshi

Lábtámaszos csípődobás

HNG

Utsuri-goshi

Csípő kiemelés

UTS

Ushiro-goshi

Hátsó csípő kiemelés

USH

Sode-tsurikomi-goshi

Kabátujjfogásos süllyesztett csípődobás

STG

ASHI-WAZA

LÁB TECHNIKÁK

De-ashi-barai (-harai)

Bokaingatás, bokasöprés

DAB

Hiza-guruma

Térdingatás, térd kördobás

HIZ

Sasae-tsurikomi-ashi

Bokaingatás előre forgással

STA

Osoto-gari

Nagy külső horogdobás, hátsó gáncs

OSG

Ouchi-gari

Nagy belső horogdobás

OUG

Kosoto-gari

Kis külső horogdobás

KSG

Kouchi-gari

Kis belső horogdobás

KUG

Okuri-ashi-barai (harai)

Bokaingatás (bokasöprés) oldalra

OAB

Uchi-mata

Belső combdobás

UMA

Kosoto-gake

Kis külső horog ledöntés

KSK

Ashi-guruma

Kaszáló körgáncs

AGU

JUDO TECHNIKÁK NEVE

ASHI-WAZA

LÁB TECHNIKÁK

Harai-tsurikomi-ashi

Bokaingatás hátralépéskor

HTA

O-guruma

Combtámaszos körgáncs

OGU

Osoto-guruma

Nagy külső körgáncs

OGR

Osoto-otoshi

Nagy külső ledöntés

OSO

Tsubame-gaeshi

Megelőző bokaingatás (Fecske Átfordítás lábbal)

TSU

Osoto-gaeshi

Megelőző nagy külső horogdobás

OGA

Ouchi-gaeshi

Megelőző dobás nagy belső horogból

OUC

Hane-goshi-gaeshi

Megelőző dobás lábtámaszos csípődobásból

HGG

Harai-goshi-gaeshi

Megelőző dobás kaszáló csípődobásból

HGE

Uchi-mata-gaeshi

Megelőző belső combdobás

UMG

MA-SUTEMI-WAZA

VETŐDÉSES TECHNIKÁK ELŐRE

Tomoe-nage

Fejenátdobás

TNG

Sumi-gaeshi

Lábszár átforgatás

SUG

Ura-nage

Hajítás hátra

UNA

Hikomi-gaeshi

Lábszár átforgatás övfogással

HKG

Tawara-gaeshi

Lábszár átforgatás átkarolással (Zsák dobás)

TWG

YOKO-SUTEMI-WAZA

VETŐDÉSES TECHNIKÁK OLDALRA

Yoko-otoshi

Hullám dobás oldalra

YOT

Tani-otoshi

Kis külső ledöntés

TNO

Hane-makikomi

Vetődéses kardobás

HNM

Soto-makikomi

Külső vetődéses kardobás

SMK

Uki-waza

Hullám lerántás

UWA

Yoko-wakare

Külső comblerántás

YWA

Yoko-guruma

Oldalsó kördobás

YGU

Yoko-gake

Bokalerántás

YGA

Daki-wakare

Hátsó vetődéses lerántás

DWK

Uchi-makikomi

Belső vetődéses kardobás

UMK

Osoto-makikomi

Nagy külső vetődéses kardobás

OSM

Uchi-mata-makikomi

Vetődéses belső combdobás

UMM

Harai-makikomi

Vetődéses kaszáló csípődobás

HRM

Kouchi-makikomi

Kis belső horog ledöntés

KUM

JUDO TECHNIKÁK NEVE

OSAEKOMI-WAZA

LESZORÍTÁS TECHNIKÁK

Kesa-gatame

Rézsútos leszorítás

KEG

Kuzure-kesa-gatame

Módosított részútos leszorítás

KKE

Ushiro-kesa-gatame

Hátsó részútos leszorítás

UKG

Kata-gatame

Leszorítás karpréssel

KAG

Kami-shiho-gatame

Fej felöli leszorítás

KSH

Kuzure-kamishiho-gatame

Módosított fej felöli leszorítás

KKS

Yoko-shiho-gatame

Oldalsó leszorítás

YSG

Tate-shiho-gatame

Mellső (lovagló üléses) leszorítás

TSG

Uki-gatame

Leszorítás karfeszítésből

UGT

SHIME-WAZA

FOJTÁS-TECHNIKÁK

Nami-juji-jime

Normál keresztfojtás

NJJ

Gyaku-juji-jime

Fordított keresztfojtás

GJJ

Kata-juji-jime

Felemás keresztfojtás

KJJ

Hadaka-jime

Puszta hurok fojtás

HAD

Okuri-eri-jime

Hátsó keresztfojtás

OEJ

Kataha-jime

Járom hurok fojtás

KHJ

Katate-jime

Egykezes fojtás

KTJ

Ryo-te-jime

Kétkezes fojtás

RYJ

Sode-guruma-jime

Hátsó ellentétes keresztfojtás

SGJ

Tsukkomi-jime

Toló fojtás

TKJ

Sankaku-jime

Háromszög fojtás

SAJ

KANSETSU-WAZA

ÍZÜLET FESZÍTÉS TECHNIKÁK

Ude-garami

Karkulcs

UGR

Ude-hishigi-juji-gatame

Karfeszítés láb között rögzítéssel

JGT

Ude-hishigi-ude-gatame

Karfeszítés kéztámasszal

UGA

Ude-hishigi-hiza-gatame

Karfeszítés térdtámasszal

HIG

Ude-hishigi-waki-gatame

Karfeszítés hónaljtámasszal

WAK

Ude-hishigi-hara-gatame

Karfeszítés hastámasszal

HGA

Ude-hishigi-ashi-gatame

Karfeszítés lábtámasszal

AGA

Ude-hishigi-te-gatame

Karfeszítés kartámasszal

TGT

Ude-hishigi-sankaku-gatame

Karfeszítés háromszög rögzítéssel

SGT

Kani-bashami

(Yoko-sutemi-waza)

Lábolló dobás

(Oldalra vetődéses technika)

KBA

Kawazu-gake

(Yoko-sutemi-waza)

Dobás lábfonással

(Oldalra vetődéses technika)

KWA

Do-jime (Shime-waza)

Test, testrész ollóba fogása (Fojtás technika)

DOJ

Ashi-garami

(Kansetsu-waza)

Lábfeszítés

(Feszítés technika)

AGR