www.judocegled.ewk.hu

Forrás:(http://www.nemethendre.hu/szabalyok/)

Alapvető versenyszabályok

Az alábbiakban összefoglalom a versenyszabályokat, hogy egy versenyre először kilátogató judoka is értsen abból valamit.

A judoban 10 éves kortól rendeznek országos versenyeket a gyerekeknek, a fiatalabbak nemhivatalos versenyeken, vetélkedőkön vehetnek részt. A versenyek a mérlegeléssel kezdődnek, országos versenyeken 9-10 óráig tart, itt ellenőrzik a sportorvosi igazolást és az induláshoz szükséges licenszek meglétét is. Ezután a versenybírók elkészítik az egyes súlycsoportok sorsolását, mialatt a versenyzők bemelegítenek, a verseny 11 órakor kezdődik el. (A kisebb területi versenyek rendszerint korábban kezdődnek). A versenyek lehetnek egyéni és csapatversenyek, lebonyolításuk történhet körmérkőzéses, egyenes kieséses, visszamérkőzéses és vegyes rendszerben. A versenynaptárban feltüntetett versenyek 90 %-a egyéni verseny, egy korosztálynak egy évben általában 1 csapatversenye van. A lebonyolítás rendjét a versenykiírásban mindig előre feltüntetik. Egy korosztályos versenyzőnek általában évente 8-12 versenye van, ezeknek mintegy fele országos, egy része területi, egy része pedig u.n. meghívásos verseny. Már alacsonyabb korcsoportokban is rendeznek nemzetközi versenyeket, hazánkban ill. külföldön is. Hivatalos Európa-bajnokságot ifjúsági korosztálytól rendeznek (15-16 év).

Az alábbi táblázatban a Magyar Judo Szövetség férfi-női kategóriáinak súlycsoportjait, mérkőzésidejét, és az alkalmazható technikákat mutatom be.

Férfi kategóriák súlycsoportjai

Korcsoport	Menetidő	Súlycsoportok (kg)	Alkalmazható földharc technikák	Korosztályos indulási lehetőségek
Diák C (10 éves)	2 perc	27, 30, 33, 36, 39, 42, 45, 50, 55, +55	csak leszorítás	nincs
Diák B (11 éves)	2 perc	29, 32, 35, 38, 41, 45, 50, 55, 60, +60	csak leszorítás	nincs
Diák A (12 éves)	2 perc	30, 34, 38, 41, 45, 49, 54, 60, 66, +66	karfeszítés, leszorítás	indulhat serdülőben
Serdülő B (13 éves)	3 perc	33, 36, 40, 44, 48, 52, 57, 63, 70, +70	karfeszítés, leszorítás, fojtás	indulhat ifiben
Serdülő A (14 éves)	3 perc	36, 40, 45, 50, 55, 60, 66, 73, 81, +81	- „ -	indulhat ifiben
Ifjúsági (15-16 éves)	4 perc	45, 50, 55, 60, 66, 73, 81, 90,+90	- „ -	indulhat a juniorban
Junior B (17 éves)	4 perc	50, 55, 60, 66, 73, 81, 90, 100, +100	- „ -	indulhat juniorban és felnőttben is
Junior (17, 18, 19 éves)	4 perc	55, 60, 66, 73, 81, 90, 100, +100	- „ -	indulhat a felnőttben
U 23 (17-22 éves)	5 perc	60, 66, 73, 81, 90, 100, +100	- „ -	indulhat a felnőttben
Felnőtt (20 éves és idősebb)	5 perc	60, 66, 73, 81, 90, 100, +100	- „ -	_________

Női kategóriák súlycsoportjai

Korcsoport	Menetidő	Súlycsoportok (kg)	Alkalmazható földharc technikák	Korosztályos indulási lehetőségek
Diák C (10 éves)	2 perc	24, 27, 30, 33, 36, 40, 45, +45	csak leszorítás	nincs
Diák B (11 éves)	2 perc	28, 30, 33, 36, 40, 44, 49, +49	csak leszorítás	nincs
Diák A (12 éves)	2 perc	32, 35, 38, 41, 45,50,56, +56	karfeszítés, leszorítás	indulhat serdülőben
Serdülő (13-14 éves)	3 perc	36, 40, 44, 48, 52, 57, 63, +63	karfeszítés, leszorítás, fojtás	indulhat az ifiben és a juniorban
Ifjúsági (15-16 éves)	4 perc	40, 44, 48, 52, 57, 63, 70, +70	- „ -	indulhat a juniorban és a felnőttben
Junior (17-18-19 éves)	4 perc	44, 48, 52, 57, 63, 70, 78, +78	- „ -	indulhat a felnőttben
U 23 (17-22 éves)	5 perc	48, 52, 57, 63, 70, 78, +78	- „ -	indulhat a felnőttben
Felnőtt 20 éves és idősebb	5 perc	48, 52, 57, 63, 70, 78, +78	- „ -	_______

Az először szólított versenyzőnek a mérkőzés megkezdése előtt piros jelzőövet kell kötnie, a nemzetközi versenyeken pedig kék judogit kell viselnie a versenyzők megkülönböztetése miatt. A küzdőtérre (8x8 méteres) a bíró jelére mennek fel a versenyzők, a hajime vezényszóra kezdik a küzdelmet, majd a soremade vezényszóra fejezik be azt. A versenyeken egy szőnyegen legalább 6 bíró működik közre a küzdelmeknél: 1 vezető bíró, aki a küzdelmet irányítja, 2 oldalbíró ül a szőnyeg két ellentétes sarkában, egy eredményjelző tábla kezelő, egy időmérő bíró és egy versenytitkár, aki az asztalnál a tabellát vezeti, az eredményeket bemondja és szólítja a soron következő versenyzőket a szőnyegre.

A csapatversenyeket leszámítva a judoban nincs döntetlen, ha a mérkőzésidő leteltével döntetlennel zárulna a küzdelem, úgy az ifjúsági korosztályig a bírók döntik el, hogy kit láttak aktívabbnak, míg ifitől hosszabbítás kezdődik az első értékelhető akcióig. Aki azt végrehajtja az nyeri a mérkőzést. Ha a hosszabbítás is döntetlennel zárulna, akkor döntenek a bírók. (A hosszabbítás ideje megegyezik a mérkőzés idejével.) A mérkőzéseken alkalmazott technikákért ippont, wazarit, yukot és kokát ítélhet a vezetőbíró. A szabálytalanságokért shidót adhat (3x), majd a negyedikkel lelépteti a versenyzőt (hansokumake). Ha a két oldalbíró nem ért egyet a vezetőbíró ítéletével, ezt ülve karjelzéssel jelzik a vezetőbírónak, akinek módosítania kell a korábbi ítéletét. Ha csak egy oldalbíró van más véleményen, úgy nem kötelező ezt megtennie.

A pontokról röviden annyit, hogy a koka és a yuko nem adódik össze, a wazari viszont igen, 2 wazari ippont ér, és vége a mérkőzésnek. Mindig a magasabb pontértékkel rendelkező versenyző nyer, hiába dob valaki 6 kokát, ha az ellenfele 1 yukot ér el, ő nyer. A horizontális eredményjelző tábla bevezetésével az eredmény azonnal leolvasható a tábláról, ha valaki például 100:012 arányban nyer, az azt jelenti, hogy ő 1 wazarit ért el, míg ellenfele 1 yukot és 2 kokát. A büntetéseknél az ellenfél mindig „pontot kap”, az első után kokát, a második után yukot, a harmadik után wazarit, a negyedik után pedig leléptetik a vétkest, logikusan ippont kap az ellenfele (hansokumake). Büntetést általában passzivitásért, szabálytalan fogásért adják, ha kilép a versenyző a szőnyegről, vagy pl. önveszélyes technikát hajt végre. A kokát kisívű dobásért adják, a védő általában a fenekére, vagy a combjára esik. (leszorításnál 10-14 mp-ig) yukot akkor adnak, ha a védő az oldalára esik, leszorításnál 15-19 mp-ig tartja a védőt. Wazarinál vagy nagyívben esik az oldalára, vagy kisívben, nem elég gyorsan és folyamatosan a hátára, leszorításnál 20-24 mp-ig. Ippont akkor ítél a bíró, a dobásból a védő nagy ívben (és folyamatosan) a hátára esik, leszorításnál 25 mp-ig rögzítik a hátán (úgy hogy a válltengelye 90°-nál kisebb szöget zár be a tatamival), vagy feladja a küzdelmet.

A hazai versenyek általában hosszúak, unalmasak és rosszul szervezettek, a körülmények (ülőhely, információk, infrastruktúra, WC, büfé stb.) siralmasak. A rendezők minél kevesebb pénzből szeretnének versenyt rendezni, ezért versenyrendezésre alkalmatlan, kicsi, szűk tornatermekben rendeznek versenyeket, minél kevesebb bíróval és igen silány minőségű díjakkal. Egy részről a versenyrendezőt is értjük, hiszen egy normális méretű sportcsarnok bérleti díját nem képes kifizetni, ráadásul ő ebből a pénzből (mármint a versenyzők nevezési díjaiból) szeretne egy darabig „túlélni”, vagyis működni, másrészt a versenyzőt és családját is messzemenően meg tudom érteni, hiszen nem egy lélekemelő dolog egy zsúfolt, lepusztult teremben ácsorogni 6-8 órán át. Rendeznek kultúrált körülmények között is versenyeket hazánkban, de sajnos jelenleg ez szerintem csak a versenyek mintegy harmada, inkább negyede. A nemzetközi versenyek körülményeire nem lehet panasz, de Magyarországon egy kézen meg lehet számolni, hány nemzetközi versenyt látogathatunk évente. TV-ben sem láthatunk sok judót, a magyar adókon szinte semmit, de az Eurosporton is csak egyszer-kétszer évente.

A szabályváltozásokról annyit, hogy az elmúlt 10 évben bekövetkezett változások hatására a judo látványosabb lett, felgyorsult, több lett a látványos ipponértékű dobás, egyszóval elérték céljukat a változások, a sportág eladhatóbbá vált a médiának (mint említettem máshol és nem nálunk) és megszilárdította helyét az olimpiai játékok műsorán.